2011. augusztus 19., 09:512011. augusztus 19., 09:51
Traian Băsescu államfő leszögezte: a bányaprojektet meg kell valósítani, és punktum. A világgazdaság és a román államháztartás jelenlegi állapota, illetve a kilátások ismeretében a bejelentés a legkevésbé sem meglepő. A világ továbbra sem tud kilábalni az adósságválságból, az Egyesült Államok leminősítése pedig még inkább megrendítette a dollárba vetett bizalmat. A befektetők biztos pontokat keresnek – márpedig az arany továbbra is biztos befektetés, amely őrzi, sőt egyre növeli értékét. Románia is nehezen evickél ki a recesszióból, ilyen körülmények között Bukarest aligha mond nemet egy olyan beruházásra, amely annak a lehetőségével kecsegtet, hogy valamilyen formában mégiscsak nyertesként kerüljön ki a jelenlegi helyzetből. Az ország területén hatalmas mennyiségű arany található, és jelentkező is akadt a kitermelésére.
A válság előtt még lehetett húzni-halasztani a beruházás engedélyezését a környezetvédelmi szempontokra hivatkozva, most azonban más a helyzet. Persze egyértelmű, hogy az lenne a jó megoldás, ha a Kárpát-medence jó részére veszélyes, gigantomán beruházás helyett épségben megmaradna a természeti környezet Verespatakon, és az idegenforgalom fejlesztésével próbálnák meg fellendíteni a térség lakóinak életszínvonalát. Csakhogy túl sok pénzről van szó, a kormánypártok pedig nem arról híresek, hogy ellen tudnának állni a sok pénz kísértésének. Ezért aztán az RMGC-vel nem a projekt leállításáról kezdenek tárgyalásokat, hanem arról, hogy több pénzt csikarjanak ki az állam számára a bányaberuházásból. Így Magyarország hiába hangoztatja jogos aggályait a beruházás veszélyeivel kapcsolatosan, az a jelek szerint megvalósul, ráadásul az RMDSZ-es kormányszereplés révén magyar közreműködéssel.
Budapestnek nincs beleszólása a bányaügy alakulásába, így annak meghiúsítását nem sok értelme van presztízskérdésnek tekinteni. A konjunktúra nem az ellenzőknek kedvez, mivel a bukaresti kormányt elkapta az aranyláz – így most a megelőzésre kell koncentrálni, arra, hogy a bányaprojekt lehetőleg minél kisebb veszélyt jelentsen.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.