Csak az elmúlt hétvégén 21 erdő lobbant lángra tarlótüzek miatt, az év elejétől 1600 hektár területen kellett közbeavatkozniuk a hivatásos tűzoltóknak. Arad megyében például csak március hónapban több területen pusztított tarlótűz, mint egész évben. Beszédes, riasztó adatok ezek, és sajnos nem azt támasztják alá, hogy felelősségteljesebbé, óvatosabbá, körültekintőbbé válnánk. Annak ellenére sem, hogy az illegális tarlóégetést keményen büntetik, az illető elveszítheti a területalapú EU-s támogatást, büntetőeljárást indítanak ellene, pénzbírságra is számíthat. De úgy látszik, ez sem elég a másként gondolkodáshoz.

Ugyanakkor a romániai természeti környezet tisztasága terén sem tapasztalható számottevő pozitív változás. Bár hosszú évek óta rendszeresen szervez az erdők, mezők, vízpartok megtisztítását, a városok és községek közterületeinek kitakarítását célzó kampányokat a környezetvédelmi minisztérium, valamint számos civil szervezet, ha az ember körülnéz a települések körül, vagy akár tőlük távolabb, továbbra is siralmas a látvány. Ahogy enged az idő, és végre felragyog a hosszú tél után a várva várt napsütés, új erőre kapnak a takarító kezdeményezések: kesztyűvel, szemeteszsákkal felszerelkezve indulnak szemetet gyűjteni azok, akiket felháborít, elkeserít a természetben éktelenkedő óriási hulladékmennyiség. Mert sajnos végeláthatatlan körforgás mozgatja a szemét útját: tavasszal, ősszel összeszedik egyesek, a kettesek pedig jönnek, és újabb mennyiséget szórnak szanaszét. Így szinte mindig a beszennyezett vidék látványa fogadja a kirándulót: több száz évig fel nem bomló a pillepalackok, műanyag csomagolások, építkezési hulladék hever a fák tövében. Mindez annak ellenére, hogy a lakosságnak tudatában kell lennie: sommás bírságra számíthatnak azok, akiket szemetelésen kapnak rajta.

Jó ideje beharangozta az államelnök a hangzatos nevű, nagyívű projektet, miszerint hatalmas összegeket fordítanak arra, hogy „művelt Romániát” faragjanak országunkból. Ebbe a „műveltségbe” bizony a környezet védelmére irányuló legalapvetőbb tudnivalóknak, a mentalitás valódi módosulásának is benne kellene lennie. Kíváncsian várjuk, mikor tapasztalhatjuk meg a kézzelfogható eredményeket, akár a környezetszennyezés terén is. Mert bizony a természetvédelemnek vannak olyan vetületei, amik igenis rajtunk múlnak. Például az, hogy meggyújtjuk-e a száraz aljnövényzetet, vagy eldobjuk-e a pillepalackot az erdőben.