2012. január 19., 09:412012. január 19., 09:41
Ugyanakkor ma már nemcsak ölbe tett kézzel várják a turistákat, arra számítva, hogy a nagyváradi várról, a kolozsvári Mátyás-szoborról, a kalotaszegi népviseletről, a székely tájról vagy éppen a csíksomlyói kegytemplomról úgyis hallott mindenki, aki számít, hanem stratégiák mentén is beindult ezeknek a látványosságoknak – és nem csak – a népszerűsítése. Hogy mekkora foganatja lesz a reklámhadjáratnak, egyelőre nem lehet fölbecsülni, hiszen a külföldi expókon alig pár éve jelentek meg az erdélyi és partiumi önkormányzatok önálló standokkal, sok-sok szórólappal és ajánlattal.
De az biztosra vehető, hogy néhányan már érkeztek ezeknek az akcióknak köszönhetően erdélyi kirándulásra. Az pedig, hogy milyen véleménnyel térnek haza, a következő turisztikai kiállításon való részvételnél jóval fontosabb. Nemhiába tartja azt a régi mondás, hogy ha elégedett velünk, mondja el mindenkinek, de ha elégedetlen, akkor azt velünk ossza meg.
Mert egyelőre ebből a szempontból igen szomorú a helyzet. Sajnos, hiába áradozik majd a Gyilkos-tó szépségéről a francia turista, hogyha rögtön hozzáteszi, igen drága „belépőnek” számított az elszenvedett tengelytörés. A Szent Anna-tótól hazatérő a „helyi kuriózumnak” számító maneléről is beszél, a tusnádfürdői medvelesről pedig kiderül, hogy ehhez elég volt éjszaka a szálloda előterébe kimerészkednie, s ez nem is volt annyira bulis élmény, mint otthonról gondolta. Ugyanígy hiába mondja azt a Kolozsvárról éppen hazatérő belga, hogy a Mátyás-szoborcsoport vetekszik a milói Vénusszal, ha elkapta az elmúlt napok tiltakozássorozatát, és a csőcselék megnyilvánulásairól fog beszámolni. A sor ízlés és képzelőerő szerint a végtelenségig folytatható.
De abban egyetérthetünk, hogy ritka a pozitív kivétel. Ahhoz pedig, hogy ne így legyen, nem elég hangzatos szlogeneket pufogtatni a szórólapokon és a reklámfilmeken, hátha valaki vevő lesz ezekre. A turisztikai stratégiák mellé a megfelelő kultúra és infrastruktúra, s nem utolsósorban a gazdasági és politikai stabilitás egyszerűen elengedhetetlen. Hiszen a célkitűzés nem kisebb, mint Kelet-Európa Svájcává válni.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.