2010. március 05., 10:372010. március 05., 10:37
A kezdeményező ugyanakkor azzal érvel, nem tisztességes, hogy az állatkínzók fogadhatnak ügyvédet, az állatok pedig nem. A román ügyvéd hasonló indokkal százezer aláírást szeretne összegyűjteni, a törvénykezdeményezés ezek megléte esetén kerülhetne a parlament elé. Na mármost nem mondhatom, hogy ne lennék állatbarát, azonban a harcos állatvédő szervezetek legalább annyira bírnak idegesíteni, mint a megélhetési jogvédők, akik alapítványi pénzekért cserében rendkívüli mértékben képesek aggódni elnyomott embertársaikért. A harcos állatjogi aktivisták vélhetően túl sokszor nézték meg a Kisvakond című rajzfilmet gyerekkorukban, esetleg túlságosan komolyan vették a Bambit és a 101 kiskutyát, ezért aztán felnőtt fejjel is azt képzelik, hogy minden utcasarkon egy-egy Szörnyella de Frász leselkedik. A mai korszellem egyes alakítói pedig, akik gyakorlatilag fetisizálták a jogkiterjesztést, csak bátorítják őket, úgyhogy a végén már lassan egy csupasz csigának is legalább annyi joga lesz, mint nekünk, és minden lépésünket figyeli majd az állatpolgári jogok biztosa. Azért kíváncsi lennék, hogyan is képzelik a jogszabályt kezdeményező ügyvédek az állati ügyvéd szerepét. Esetleg rendes bírósági pereket szeretnének, ahol a vádlottak padján ott ül az állatkínzó, a vadász vagy a böllér, a felperesek padjában pedig az elnyomott kóbor kutya, guppi vagy küszvágó csér? Meg azt is szeretném tudni, milyen cselekedetek lesznek büntethetők? Ha például egy háziasszony eltakarítja a pókhálót, az jogtalan kilakoltatásnak minősül? A gyógyszert szedő betegeket meg a baktériumok jelenthetik fel tömeggyilkosságért? Ha pedig valaki elfelejti megetetni az aranyhörcsögét, és az elpusztul, gondatlanságból elkövetett állatöléssel állunk szemben? Persze vélhetően csak arról van szó, hogy az ötletgazda ügyvédek egyszerűen nem állják meg a helyüket az emberek között, ezért fordulnak az állatokhoz. Azok úgysem panaszkodnak, ha elveszítik a pert. Hacsak fel nem lép az érdekükben egy másik állatügyvéd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok