2009. február 26., 10:462009. február 26., 10:46
Ezért az okosabbak azt vallják, aki munkaadójától céges telefont vagy szolgálati autót kap, örüljön, mint majom a farkának. Ám azok se panaszkodjanak, akiknek fizetésnapon ugyan nem duzzad a bankszámlájuk, de legalább nem kell saját zsebből fizetniük a buszbérletet.
Van olyan ismerősöm, aki biciklivel jár munkába. Ennek a sportnak hódol hetente hatszor, minden évszakban.
Korántsem azért, mert a strandon akar tetszelegni izmos lábszáraival, hanem mert egyetlen busz sem jár azon a környéken. Gondolom a bértárgyalásokon ő bicikligumit és dinamót szokott kérni, hiszen számára ezek az alapvető fogyókellékek. Neves szakemberek arról is értekeznek, hogy a pénz nem minden, és másként kell felfogni válság idején a béremelést.
Örülnie kell az alkalmazottnak, ha megválaszthatja, mikor tart cigarettaszünetet, milyen időközönként kér szabadnapot, vagy mikor megy vakációzni. Szomszédom éjjel-nappali őr. Ő dönti el például, hogy a 24 órás munkaideje alatt, mikor megy haza ebédelni. Nem róják fel neki azt sem, ha esetleg vacsorára is hazaszalad, de a reggelijét szigorúan a munkahelyen kell elköltenie.
A melós előnyére szolgál az is, hogy pénzügyileg ugyan nem jut előbbre, de az évek során magasabb funkciókat kap, sőt halmozhatja is kitűnő beosztásait. Így teendői sűrűsödnek, túlórái nőnek, jobban ismeri beosztottjait, mint saját gyerekeit, családtagjait azonban csak fényképeken látja, mert amikor hazaérkezik, már alszanak, amikor elmegy még nem ébredtek fel. Egyik barátom öt napból hatot az irodájában alszik, valószínűleg jó tárgyalóképessége van, így meg tudta győzni főnökeit, hogy fizetésemelés helyett a munkahelyen adjanak neki szállást.
A profi béralkuszok akár a munkahelyi kávét, teát és ebédet is ki tudják harcolni maguknak. A hó végén kapott készpénzből már csak a család többi tagjának kell ételt-italt vásárolniuk. Szinglik előnyben, ők jóllaknak a melóban, otthon már nem kell enniük. Tanulság: a főnöknek a legrosszabb, mert neki nincs kivel alkudnia, esetleg a tükörbe nézve tárgyal, vagy engedélyt kér az anyósától, hogy a húszéves autóját harmincasra cserélhesse.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.