Kiss Judit

Kiss Judit

Álbetegek, igazi érdekek

2019. július 18., 12:452019. július 18., 12:45

2019. július 18., 12:582019. július 18., 12:58

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Merthogy úgy tűnik, régóta és még mindig jó mélyen gyökerezik a beteg- és orvostársadalom mentalitásában. Úgy „illik”, úgy „kell”, úgy „szabályos”, hogy borítékba csúsztatott összeget nyújt át a páciens a gyógyítónak – asszisztensek „közvetítésével” vagy közvetlenül – a kezelésért. Magyarán azért fizet a beteg, mert az orvos végzi a munkáját. Tegyük hozzá, nem kevés pénzért, hiszen nemrég jócskán megemelkedett a kórházi alkalmazottak bére.

Félreértés ne essék, korántsem sajnálja senki az orvosoktól, egészségügyi dolgozóktól a világ legnehezebb, legfelelősségteljesebb hivatásáért járó törvényes, méltányos juttatást, hiszen egészen biztosan megérdemlik. De az, hogy ezen felül elvárják, sőt horribile dictu, egyes esetekben egyenesen kérjék a pénzt a betegbiztosítással rendelkező páciensnek egyébként térítésmentesen járó egészségügyi szolgáltatásért, vérlázító. Az is megtörtént nemrég, hogy a sebész nem kertelt, határozottan válaszút elé állította a műtétre váró kisnyugdíjast: vagy lepengeti ezt és ezt az összeget, vagy nem hajlandó operálni.

Nyilván általánosítani nem lehet, nem is szabad. Egészen biztos, hogy éjt nappallá téve dolgozik a szakmában számos lelkiismeretes, a hippokratészi esküt komolyan vevő orvos, de azt is tudjuk, igencsak széles körben elterjedt a hálapénz gyakorlata. Ennek ellensúlyozására, a társadalomban alaposan meggyökerezett gyakorlat visszaszorítására dolgozott ki korrupcióellenes stratégiát az egészségügyi minisztérium, amely a jelek szerint nem riad vissza meglehetősen szokatlan, egyenesen filmbe illő módszerektől sem: a tárca most „álbetegek” bevetésével próbálja leleplezni a kórházakban működő hálapénzmaffiát. Jelenlegi szaktárcavezetőnk kedvelheti a rendszer megreformálását célzó rajtaütésszerű akciókat, mert már korábban is kísérletezett hasonlóval: váratlan időpontokban, olykor késő este tette tiszteletét kórházakban, hogy ellenőrizze az ott uralkodó, sokszor bizony áldatlan állapotokat.

Kíváncsiak lennénk, mennyi kézzelfogható, a hálapénzmaffia masszív rendszerén valódi sebet ejtő hozadéka lenne ezeknek a miniszteri akcióknak. Hogy elindulhat-e ténylegesen egy olyan folyamat, amelynek eredményeként orvos és páciens is úgy gondolkozna valamikor a távoli jövőben: NEM „kell”, nem „szabályos”, sőt nem „illendő” a hálapénz gyakorlata.

Már egyáltalán ha megvalósulhatnak ezek a korrupcióellenes elképzelések. Ugyanis az egészségügyi szakszervezetek elkezdtek élesen tiltakozni a stratégia egyes elemei ellen, mondván, hogy a szaktárca „terrorizálja” az egészségügyi dolgozókat, az „álbetegek” bevetése nem törvényes. (Vajon a csúszópénz elfogadása törvényes? – kérdeznénk halkan.) Innentől valószínűleg egyfajta adok-kapok vette kezdetét a szaktárca és az egészségügyi alkalmazottak között, amely nem tudni, milyen irányba viszi, ha egyáltalán viszi a korrupcióellenes stratégia ügyét.

Végezetül nézzük a dolgokat a páciens szemszögéből. Egy nemrég készült közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek a kórházakban megkövetelt csúszópénzt tartják a román egészségügyi rendszert sújtó problémák legsúlyosabbikának, ezt követi a kórházban kapott fertőzések jelensége, a szakképzett személyzet és az infrastruktúra hiánya, de a sort a felméréstől függetlenül hosszan, nagyon hosszan folytathatnánk. Felmerül a kérdés: vajon melyik lenne az az adok-kapok, az az akciófilmbe illő miniszteri manőver vagy csendben zajló mentalitásváltási kísérlet, amely elkezdené az igazi betegek valódi érdekeit szolgálni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.