2013. január 18., 08:002013. január 18., 08:00
A kezdeményezés részleteiről nem sokat tudni egyelőre, de elég sanyarú lehet a költségvetés helyzete, ha a fegyveres erők bevetésén gondolkodnak. Bár jómagam nem tudom, milyen tapasztalattal rendelkezhetnek a hadsereg egységei az adóbehajtásban – hacsak nem tekintjük ilyen irányú tapasztalatnak a mindenkori hadseregek azon, több évezredre visszatekintő szép hagyományát, hogy a meghódított területek lakosságát módszeresen és szakszerűen kifosztották –, a kezdeményezés szép perspektívákat nyithat meg. Például létrehozhatnák a hadsereg különleges adóügyi műveleti zászlóalját, amelynek tagjai a kommandós alakulatok számára kidolgozott kiképzést kapnák.
Az egység saját emblémát is kaphatna: az adóvitézek felvarróján például egy zsebben vájkáló vasököl viríthatna, vagy ha ezt túl agresszívnak találják a széplelkű politikai illetékesek, akkor két, keresztbe tett AK-47-es gépkarabély (lánykori nevén Kalasnyikov) fölött egy pénzes zacskó.
Aztán megnézném azt a notórius adótartozót, aki nem adja el az utolsó deszkát is a feje fölül, miután az adókommandó szabályszerű bevetés során egyszerre töri rá az ajtót és az ablakot, hogy a földre teperve őt és puskacsövet szorítva a halántékához, közölje: „Tisztelt adófizető polgár, Ön folyó év március 31-éig elmulasztott befizetni háromezer-ötszáz lejnyi adót. Hátralékának haladéktalan befizetésére ezúton szólítjuk fel, ellenkező esetben visszatérünk.” A korszerű és polgárbarát adóbehajtás eme hősei aztán akár külföldön is tevékenykedhetnének, ha ugyanis sikeres lenne a működésük, a klasszikus zsoldosseregek mintájára jó pénzért más, adóbeszedési gondokkal küszködő országoknak is bérbe lehetne adni őket.
A francia és a spanyol idegenlégió mintájára így létrejönne a román adólégió, amely bármely baráti kormány felkérésére kőkemény profizmussal sanyargatná az adóhátralékot felhalmozó vagy adócsaló polgárokat, tovább öregbítve ezzel Románia és zseniális kormánya hírnevét a világban.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.