2012. szeptember 19., 09:432012. szeptember 19., 09:43
Holott a kabinet tavasszal még nem kevesebbet tűzött ki célul, mint például a progresszív, háromkulcsos – nyolc, tizenkét és tizenhat százalékos – adó bevezetését, a társadalombiztosítási hozzájárulás ötszázalékos csökkentését vagy az alapélelmiszerek áfájának jelentős, 24-ről kilenc százalékra történő lefaragását. Ezek a tervek lufiként pukkadtak szét.
Olyannyira, hogy a miniszterelnök leszögezte: marad a 16 százalékos adókulcs, miközben új lehetőségeket kell keresni a költségvetési bevételek növelése érdekében, különben nem lehet fenntartani a kórházakat, iskolákat stb. Mármost itt van a kutya elásva. A pénzügyminisztérium államtitkára a napokban elkottyantotta, hogy a kormány meg kívánja reformálni az adórendszert, például többletadóval sújtaná az egynél több ingatlannal rendelkező polgárokat (beleértve az örökölt lakásokat), különadót vetne ki az úszómedence-tulajdonosokra, eközben adókedvezménnyel honorálná azokat, akik feljelentik adócsaló ismerősüket.
Talán mondani sem kell, hogy ez utóbbi elképzelés Romániában várhatóan megnövelné az önkéntes „pénzügyi besúgók” számát, az államkasszát azonban sokkal nem gyarapítaná. Hiszen ugyan honnan lenne bármelyikünknek információja arról, hogy a szomszéd teljesíti-e adókötelezettségét? Ponta rövid úton le is tolta szószátyár államtitkárát, hogy máskor ne nyilvánosan, hanem előbb a kabinetben ismertesse nagy ívű terveit. Ettől függetlenül még mindig csend övezi, hatalmon maradása esetén az USL pontosan milyen úton tervezi gyarapítani az állam bevételeit.
Pedig már a választások előtt hasznos lenne tudni, hogy mondjuk a korábban meglebegtetett, a magas közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra kivetendő szolidaritási, az energetikai és olajcégeket érintő különadóra, vagy a lakosság egészét érintő emelésre számítsunk-e.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.