2012. február 24., 11:012012. február 24., 11:01
Minden megvan itt a sztereotípiákból: jogaiért küzdő magyar fél, a többségi hatalmat arrogánsan, törvénytelen eszközökkel képviselő vezetőség, valamint intrikák mindkét oldalról. A magyar vádakra, miszerint mind a régi, mind a most megválasztott új román rektor plagizált, a román fél most azzal riposztozik, hogy a magyar oktatók, akik nemrég Budapesten jártak, hogy magyar kitüntetést vegyenek át, nem kértek szabadnapot, ezért a hiányzás idejére is jár a fizetésük. A támadás persze pitiáner – ám ilyen támadási felületet sem szabad hagyni.
Az is az abszurdumok sorába tartozik, hogy az RMDSZ-nek hivatalosan kell a kormányrészvétel feltételéül szabnia a koalíciós szerződésben, hogy név szerint kényszeríteni kell egy intézményt a hatályos, rá is vonatkozó jogszabályok betartására. Ez is csak a sajátos romániai jogtalansági viszonyok közepette képzelhető el, mint ahogy az is, hogy az egyetem vezetése az időhúzás céljával bírósági állásfoglalást kér, hogy be kell-e tartania egy olyan jogszabályt, amelyben explicite szerepel az egyetem neve, mint olyan intézményé, amelyre az illető törvény kimondottan vonatkozik.
A MOGYE vezetése presztízskérdést csinál a magyar igények megtagadásából, a sovén indíttatású döntés hátterében az áll, hogy nem szeretnék elveszíteni a románok által végleg meghódítottnak vélt várat. A legabszurdabb mégis az, hogy a vezetés az egyetemi autonómiára hivatkozva tartja fenn a mulasztásos törvénysértés állapotát, amikor megtagadja a magyar tagozat létrehozását kimondó törvény gyakorlatba ültetését. Az RMDSZ és a többi magyar párt számára ez is jó alkalom lenne annak elmagyarázására, hogy miről szól és miről nem az autonómia fogalma. Az ugyanis a legkevésbé sem azt jelenti, hogy egy közösség vagy egy intézmény kivonhatja magát a hatályos jogszabályok alól – hanem éppen arról, hogy az állami szuverenitást elismerve, a mindenkire érvényes törvényeket betartva irányíthatja bizonyos kérdésekben a saját életét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok