2010. október 22., 10:352010. október 22., 10:35
Már ez is jelzi, hogy azért az anyaországban nem akkora az egyetértés a kettős állampolgárság kérdésében, mint az az állampolgársági törvény tavaszi módosításakor a parlamentben volt. Hiszen még akkor is, ha a nagy többség távol áll attól, hogy ilyen szélsőséges álláspontot képviseljen az elszakított területeken élő nemzettársakkal szemben, sokan vannak, akik visszásnak tartanák, ha azok is beleszólhatnának Magyarország politikai ügyeibe, akik nem viselik voksuk minden közvetlen következményét. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a magyar kormány darázsfészekbe nyúl, ha valóban választójogot kíván biztosítani a határon túliaknak. Mert igaz ugyan, hogy csak akkor lennénk teljes jogú állampolgárok, ha szavazhatnánk is, azonban a fentebb vázolt okok miatt előfordulhat, hogy ez több viszályt gerjesztene, mint amennyire a nemzet egységét erősíti.
Persze az egyértelmű, hogy a választójog kiterjesztésétől a balliberális oldal ódzkodik a leginkább, hiszen egyértelműnek tekinti, hogy a határon túliak többsége a jelenlegi kormánypártokra szavazna – és lássuk be, ebben nem is téved, hiszen az elmúlt nyolc évben a Kempinski-szállóban megejtett koccintástól december 5-éig,a határon túliak élősködőként történő beállításáig számos olyan dolgot követtek el, ami nehezen szerethetővé teszi őket. Ezért attól rettegnek, hogy beigazolódik a Mikola-féle jóslat a Fidesz–KDNP-kormány hosszú időre szóló bebetonozásáról. (Az elmúlt nyolc év kormányzati teljesítménye alapján amúgy nem biztos, hogy ez akkora tragédia lenne).
Mégis, a választójogi törvény módosítása előtt jó lenne valamilyen módon kikérni a határon túliak véleményét – nem politikai szervezeteik útján, hanem közvetlenül –, hogy valóban igénylik-e a választójogot. Ha pedig igen, akkor a legszerencsésebb megoldás az lenne, ha az országos listára való voksolás helyett saját képviselőket küldhetnének az Országházba, akik kiemelten az ő érdekeiket képviselik. Talán így lehetne a leginkább elejét venni annak, hogy arról induljon vita: ki kinek a cselédje.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.