A választás joga

A Magyar Köztársaság területén lakók ne legyenek a határon túliak cselédjei! – hirdeti az olvasói komment a Népszabadság honlapján azon cikk alatt, amely arról szól, hogy az alkotmány szövegéből vélhetően kiiktatják azt a passzust, amely a választójogot állandó magyarországi lakóhelyhez köti.

Balogh Levente

2010. október 22., 10:352010. október 22., 10:35

Már ez is jelzi, hogy azért az anyaországban nem akkora az egyetértés a kettős állampolgárság kérdésében, mint az az állampolgársági törvény tavaszi módosításakor a parlamentben volt. Hiszen még akkor is, ha a nagy többség távol áll attól, hogy ilyen szélsőséges álláspontot képviseljen az elszakított területeken élő nemzettársakkal szemben, sokan vannak, akik visszásnak tartanák, ha azok is beleszólhatnának Magyarország politikai ügyeibe, akik nem viselik voksuk minden közvetlen következményét. Könnyen előfordulhat tehát, hogy a magyar kormány darázsfészekbe nyúl, ha valóban választójogot kíván biztosítani a határon túliaknak. Mert igaz ugyan, hogy csak akkor lennénk teljes jogú állampolgárok, ha szavazhatnánk is, azonban a fentebb vázolt okok miatt előfordulhat, hogy ez több viszályt gerjesztene, mint amennyire a nemzet egységét erősíti.

Persze az egyértelmű, hogy a választójog kiterjesztésétől a balliberális oldal ódzkodik a leginkább, hiszen egyértelműnek tekinti, hogy a határon túliak többsége a jelenlegi kormánypártokra szavazna – és lássuk be, ebben nem is téved, hiszen az elmúlt nyolc évben a Kempinski-szállóban megejtett koccintástól december 5-éig,a határon túliak élősködőként történő beállításáig számos olyan dolgot követtek el, ami nehezen szerethetővé teszi őket. Ezért attól rettegnek, hogy beigazolódik a Mikola-féle jóslat a Fidesz–KDNP-kormány hosszú időre szóló bebetonozásáról. (Az elmúlt nyolc év kormányzati teljesítménye alapján amúgy nem biztos, hogy ez akkora tragédia lenne).

Mégis, a választójogi törvény módosítása előtt jó lenne valamilyen módon kikérni a határon túliak véleményét – nem politikai szervezeteik útján, hanem közvetlenül –, hogy valóban igénylik-e a választójogot. Ha pedig igen, akkor a legszerencsésebb megoldás az lenne, ha az országos listára való voksolás helyett saját képviselőket küldhetnének az Országházba, akik kiemelten az ő érdekeiket képviselik. Talán így lehetne a leginkább elejét venni annak, hogy arról induljon vita: ki kinek a cselédje.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

A kódolt instabilitás kormánya
A kódolt instabilitás kormánya
2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

2025. június 19., csütörtök

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében

A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében
2025. június 13., péntek

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Nicuşor Dan diplomáciája
Nicuşor Dan diplomáciája
2025. június 13., péntek

Nicuşor Dan diplomáciája