2010. szeptember 03., 09:382010. szeptember 03., 09:38
Ezért aztán olyan nagyágyúk is a távozó miniszterek listájára kerültek, mint Radu Berceanu és Adriean Videanu, a PDL moguljai. Hivatalosan ugyan Videanu maga kérte a felmentését, ám egyrészt szinte bizonyos, hogy a pártot valójában irányító államfő, és az elnökhöz közel álló, átfogóbb változást sürgető pártvezetők részéről is nyomás nehezedett rá, hogy „önszántából” távozzék. Másrészt az is elképzelhető, hogy ő sem bánja, ha kiszállhat az egyre kevésbé népszerű kormányból, és a háttérbe húzódva várhatja ki a viharfelhők elvonulását.
Viharfelhőkből ugyanis nem kevés tornyosul a nagyobbik kormánypárt fölött. Az elmúlt két évben hatalmon lévő Boc-kormányok enyhén szólva nem teljesítettek jól, Romániát minden más régióbeli országhoz képest súlyosabban érinti a gazdasági válság, és egyelőre nem is látszik a fény az alagút végén. A kormány eddig csupán arra volt képes, hogy megszorító intézkedésekkel, elbocsátásokkal, illetve teljes káoszt eredményező adó- és járulékemelésekkel növelje a válság veszteseinek számát. (Éppen ezért Vlădescu pénzügyminiszter menesztése tulajdonképpen érthető – igazából neki magának kellett volna benyújtania a lemondását már rég). Mindez pedig alaposan megtépázta a PDL ázsióját, így nem csoda, hogy most valami újjal próbálkoznak. Csakhogy a kormányátalakítás inkább amolyan kétségbeesett pótcselekvésnek tűnik, amelyhez azért folyamodott Boc és a PDL vezérkara, mert konkrét, érdemi gazdaságélénkítő intézkedésekre továbbra sem képes. A nagyarányú minisztercserével Boc és a kormánypárt tulajdonképpen beismeri saját inkompetenciáját. Ezért a megtépázott hitelesség visszaállításához és az ország talpra állításához az eddig több, kudarcot vallott kormány élén is álló Boc távozása is szükséges – de egyáltalán nem biztos, hogy elégséges.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok