2010. október 21., 10:172010. október 21., 10:17
Persze utólag megmagyarázták az illetékesek, hogy félreértés történt, hiszen azt hitték, a jogszabályokat kedvezőtlenül véleményező szakbizottsági jelentésekről szavaznak, nem pedig magukról a törvényekről, és ez a bukaresti politikai kultúra szintjét ismerve tulajdonképpen nem is teljesen hihetetlen. Azonban néhány tényező miatt mégiscsak élhetünk a gyanúperrel, hogy nem csupán figyelmetlenségről van szó. Hiszen a PDL koalíciós partnere, az RMDSZ nevében nyilatkozó Máté András Levente szerint a szövetség honatyái például pontosan tudták, miről szól a szavazás, ennek tudatában voksoltak igennel az állami bevételeket jelentős mértékben csökkentő törvényekre. Márpedig kormányrésztvevőként az RMDSZ is legalább olyan jól tudja, mint a PDL, hogy az államkassza a jelenlegi gazdasági helyzetben nem bír el ekkora érvágást. Ráadásul a munkaügyi miniszter is kijelentette: a szavazás eredményét tiszteletben kell tartani.
Mindezek alapján az a lehetőség is fölmerül, hogy a kormánypárti honatyák a közelgő bizalmatlansági indítványok és a kormány sorsát egyre kilátástalanabbá tevő gazdasági helyzet árnyékában már a menekülésüket készítik elő. Ezért aztán a hivatalos irányvonallal szembemenve megszavazták a populista jogszabályokat, hogy aztán a kormány esetleges bukását követően azzal takarózhassanak: ők már akkor is a szegények mellett álltak ki.
Az RMDSZ részéről is hasonló indok motiválhatta a lépést, különös tekintettel arra, hogy jelen állás szerint kormányváltás után is kormányon maradhat – az ellenzéki pártok vezetőinek csábító sziréndalai legalábbis erre engednek következtetni. Az pedig senkit se zavarjon, hogy a most megszavazott törvények gyakorlatba ültetése bedöntheti az államkasszát. A két évvel ezelőtti parlamenti választások után koalíciót alakító PDL és PSD által szorgalmazott 50 százalékos pedagógusi béremelést is keresztülverték a parlamenten a kampány részeként. Aztán kormányra kerülve nagyvonalúan megfeledkeztek a gyakorlatba ültetéséről. Úgyhogy, ha bukik a kormány, ha nem, a most elfogadott törvények várhatóan ugyanakkor lépnek majd hatályba, amikor a tanárok a tavalyi fizetésük másfélszeresét vihetik haza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok