2010. október 21., 10:172010. október 21., 10:17
Persze utólag megmagyarázták az illetékesek, hogy félreértés történt, hiszen azt hitték, a jogszabályokat kedvezőtlenül véleményező szakbizottsági jelentésekről szavaznak, nem pedig magukról a törvényekről, és ez a bukaresti politikai kultúra szintjét ismerve tulajdonképpen nem is teljesen hihetetlen. Azonban néhány tényező miatt mégiscsak élhetünk a gyanúperrel, hogy nem csupán figyelmetlenségről van szó. Hiszen a PDL koalíciós partnere, az RMDSZ nevében nyilatkozó Máté András Levente szerint a szövetség honatyái például pontosan tudták, miről szól a szavazás, ennek tudatában voksoltak igennel az állami bevételeket jelentős mértékben csökkentő törvényekre. Márpedig kormányrésztvevőként az RMDSZ is legalább olyan jól tudja, mint a PDL, hogy az államkassza a jelenlegi gazdasági helyzetben nem bír el ekkora érvágást. Ráadásul a munkaügyi miniszter is kijelentette: a szavazás eredményét tiszteletben kell tartani.
Mindezek alapján az a lehetőség is fölmerül, hogy a kormánypárti honatyák a közelgő bizalmatlansági indítványok és a kormány sorsát egyre kilátástalanabbá tevő gazdasági helyzet árnyékában már a menekülésüket készítik elő. Ezért aztán a hivatalos irányvonallal szembemenve megszavazták a populista jogszabályokat, hogy aztán a kormány esetleges bukását követően azzal takarózhassanak: ők már akkor is a szegények mellett álltak ki.
Az RMDSZ részéről is hasonló indok motiválhatta a lépést, különös tekintettel arra, hogy jelen állás szerint kormányváltás után is kormányon maradhat – az ellenzéki pártok vezetőinek csábító sziréndalai legalábbis erre engednek következtetni. Az pedig senkit se zavarjon, hogy a most megszavazott törvények gyakorlatba ültetése bedöntheti az államkasszát. A két évvel ezelőtti parlamenti választások után koalíciót alakító PDL és PSD által szorgalmazott 50 százalékos pedagógusi béremelést is keresztülverték a parlamenten a kampány részeként. Aztán kormányra kerülve nagyvonalúan megfeledkeztek a gyakorlatba ültetéséről. Úgyhogy, ha bukik a kormány, ha nem, a most elfogadott törvények várhatóan ugyanakkor lépnek majd hatályba, amikor a tanárok a tavalyi fizetésük másfélszeresét vihetik haza.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.