2011. február 11., 09:492011. február 11., 09:49
E ház küszöbén átnyújtotta zokniját Kis Béla 1963 szeptemberében a nagyszerű Jurij Gagarinnak, megmentvén a megfázástól a szocializmus dicsőséges győzelmének hírnökét. Na ilyet se pipáltam még. Te ezt érted? Kérdezzük meg az urat, azt hiszem, helybéli. Elnézést, fel tudna világosítani minket e táblával kapcsolatban? Maguk biztos nyaralni jöttek, csókolom a kis kezét. Hát már hogyne tudnék felvilágosítást adni, a Béla bácsi, teccik tudni, ennek a kis falunak a büszkesége. Olyan nekünk ő, mint annak idején a kommunistáknak a munka hősei, már ha teccik érteni.
Hát úgy volt az, kérem, hogy abban a megtiszteltetésben volt része ennek a kis erdélyi falucskának, hogy Gagarin is megfordult itten, mégpedig személyesen, 1963 őszén. És hát errefelé már szeptember táján bebőröznek a tócsák, Gagarin meg a nagy fehér munkaruhájával nem szokta meg a hideget, ha érti mire gondolok. Állítólag a környéken barangolt, és még a bakancsa is beázott neki, úgyhogy nagyon átfagyott, mire visszaért a faluba, a Béla bácsi meg látva, hogy nagyon sántikál szegény, nekiadta a legvastagabb zokniját. Gagarin meg, azt beszélik, magyarul köszönte meg az öreg figyelmességét, még Bajkonurba is meghívta, csak az öreg nem tudott elmenni a zsábája miatt. Meg is halt szegény nem sokkal utána, a házát meg kibővítették, és megnyitották benne ezt a kis fogadót. De emléktáblát állítottunk neki, sőt egy emlékszoba is be van rendezve. Tessenek csak jönni, nézzék meg. Erre fáradjanak, itt mindjárt az első ajtó jobbra. Na kérem, hát ezt a szobát mindenki meg szokta nézni, egyesek évente visszajárnak. Itt van kérem a Béla bácsi mozsdótála, a beretvája, a szalonnavágó bicskája, a fejszéje. Ez meg itt egy pont olyan zokni, amilyet Gagarinnak is adott. Itt pedig üveggel letakarva a Béla bácsi utolsó ebédje látható. Félig emésztett tárkonyos bableves vereshagymával. A tisztiorvos kanalazta ki a gyomrából a boncolás során. Emlékszem én jól, amikor gyerek voltam, mennyit mesélt Béla bácsi az emlékezetes találkozásról. Hogy mennyire meg volt ő illetődve, amikor rájött, hogy az a csepp fickó éppen Jurij. Mert hát, teccik tudni, Gagarin az ilyen kis bagolyköpet ember volt. Egy hatvan se. Pedig azt képzelnénk róla, hogy nagy volt és délceg. Egy festmény is készült a híres találkozásról, a falu festője, a Jóska Pista készítette, csak sajnos bent égett egy tűzvész során a festővel együtt. Pedig igazán szép volt, én láttam a saját szememmel. Gagarin a szebbik munkaruhájában van, még az a nagy akváriumszerű sisak is a fejébe van húzva, Béla bácsi meg lovon ül. Onnan nyújtja le a jobb kezével a zoknit a muszkának, a baljában meg ott van a háromkötetes Petőfi-öszszes. Szóval szép volt na. Most már megyek én, csókolom a kezit, de ha még valamire kíváncsiak, szóljanak nyugodtan.
Kedves ember volt, látszik, hogy tényleg büszke a Béla bácsijukra. De ez a Béla bácsi is szerencsés egy szerzet volt, egy pár zoknijába került, hogy híres legyen. Mások meg hiába kínlódnak egész életükben. Nézd, azt írja itt, hogy ez a Kis Béla asztalosmester volt. Itt van néhány szerszáma is. Itt meg a tányérja, reggelire a híg tojást szerette. Itt vannak a gyerekei fényképei, két fiú és egy lány. A feleségét Máriának hívták. Minden vasárnap elment a templomba, itt a Bibliája. Volt két lova. És egy kutyája. Minden évben saját pálinkát főzött.
Amúgy te tudod, hogy ki volt ez a Gagarin?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok