2010. január 06., 09:332010. január 06., 09:33
Most, amikor egyszerre rám zúdult az áremelésekről szóló hírtömeg, azon kezdtem el gondolkodni, hogy bizony újra kéne élnünk az akkori életmódot, akkor valószínűleg nem esne olyan nehezünkre az árdrágítás.
A villamos energia négy-százalékos emelkedését észre sem vennénk, ha szófogadó állampolgárok módjára este nyolckor minden áramzabálót kikapcsolnánk, s gyertyafény mellett csendesen olvasgatnánk. S mivel kegyes volt az ég hozzánk, s csak ilyen kis százalékkal drágult az áram, még azt a luxust is megengedhetnénk magunknak, hogy a hűtőszekrényt azért ne kapcsoljuk ki.
Az autót – már aki efféle luxussal rendelkezik – csak hétvégenként vennénk elő, amikor városi/vidéki rokonainkat látogatnánk meg, hogy megspóroljuk a vasárnapi ebédet (bár ez csak akkor takarékos, ha olyan kis lakásba lakunk, ahol legfeljebb két személyt tudunk megvendégelni).
Aki eddig úgy gondolta, hogy jó, jó, nyomorgunk, de legalább az ételt meg tudtuk venni, az most lemondhat a másfélszeresére drágított juhhúsról, s a csirke fél combjáról is, az valószínű fedezi majd a 30 százalékos növekedést. S folytathatnám a sort a pékáruval, tejtermékkel, gyümölccsel, zöldséggel. Kapásból nem tudnék mondani olyan élelmiszert, ami nem drágult. Talán az étkezési olaj, de hát annak árát már megfizettük tavaly.
S ha az ágrólszakadt emberfia még további luxust szeretne, akkor össze kell törni a malacperselyt, mert – talán már nem újdonság – a dohányáru és az alkoholos italok is jelentősen megdrágulnak.
A mérleg másik felén, 2010 anyagi pozitívumába mi tartozik bele? Talán minden átlagembert érintő intézkedés, miszerint a jachtok, a bundák és az ékszerek olcsóbbak lesznek, mert lekerültek (!!!) a luxusadó listájáról. Szóval húzzuk meg a gatyaszíjat, oltsuk el a villanyt, fogyókúrázzunk, s ha véletlenül némi pénzt spórolunk, föltétlen vegyünk egy jachtot, hogy kihasználjuk az EU mértéktelen jóindulatát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok