2010. október 20., 10:482010. október 20., 10:48
Most éppen az az alaphelyzet, hogy kergetőzik a gyermekem apja a gyermekünkkel. Ez nem olyan egyszerű, ugyanis több külső és belső tényező alakítja a végkifejletet. Például, hogy a gyermek soha nem fáradt, viszonylag keveset játszik egyedül, a pajtások házhoz szállítása körültekintő szervezést igényel, a rajzfilmet elmélyülten nézi egyedül, az viszont mardosó lelkifurdalást okoz a szüleinek. Másrészt elméletben szigorúan lebetonozott szabályok szerinti életvitelünk a gyakorlatban teljesen rapszodikus, a szabályokat már a megfogalmazásuk pillanatában flottul megszegjük, és az olyan elemi elvárásoknak sem tudunk megfelelni, hogy mindennap ötkor befejezzük a munkát. Mondjuk a tartósítószer-mentes, biokajából összeállított étrend akkor dőlt meg, amikor kiderült, hogy a biokertész a permetezett zöldséget vásárolja fel a faluból, csak kiválogatja a hitványabb-kukacost. Na ennyit a szabályokról vagy a következetes gyermeknevelési elvekről. Viszont a tartós rajzfilmnézés még így is kiváltja a lelkiismeret-furdalást, tehát ütköznek a kényelmi szempontok: hagyjuk a gyermeket bambulni a tévé előtt, hogy nyugodtan főzzünk, bambuljunk a számítógép előtt s egyebek, vagy ne hagyjuk a gyermeket bambulni a tévé előtt, mert rettentő kényelmetlen a mardosó érzés, hogy egyetlen sarjunkat engedjük lelkileg elsivárosodni, képzeletvilágát sekélyesedni, érzelmi intelligenciáját sorvadni. Általában addig dúl a lelkünkben a harc, amíg a gyermek legalább két rajzfilmet végignéz, akkor kezdődik a szülők közötti jelbeszédes-szempárbajos csata, hogy kinek van éppen fontosabb dolga, ezalatt a gyermek nyugodtan végignéz még két rajzfilmet. Általában az apja marad alul, mert nem főz, nem vasal és nem takarít. A ház fegyveres őrzése és a szellőztetés pedig halasztható. És akkor megkezdődik a fékeveszett hancúrozás, amibe a számítógép elé szokott felnőtt hamar belefárad. De semmi baj, a gyermek mágikus világképe még érintetlen, ezért így kergetőznek tovább: apa ül a díványon és ordít: foglak meg, foglak meg, Zsófi pedig szélsebesen rohan a dívány körül és boldogan sikongat.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.