Pataky István

Pataky István

A szolgálatok fogságában

2019. január 22., 09:362019. január 22., 09:36

2019. január 22., 09:392019. január 22., 09:39

Dacian Cioloș egy személyben testesíti meg az egész rendszerváltás utáni román politikát. Kolozsvári egyetemi hallgatóként kissé unalmasnak érezte a diák-életet, szervezkedésre, szerepvállalásra vágyott. Körülnézett a közéleti, politikai palettán, s úgy döntött, hogy a szélsőségesen nacionalista, magyarellenes, a marosvásárhelyi fekete március idején főszerepet játszó Vatra Românească tagjaként tud hasznára lenni a társadalomnak.

Megbízható lehetett és tehetséges, hiszen az ifjúsági tagozat kolozsvári szervezetének elnökhelyettesi posztjáig menetelt, aztán pedig a Gheorghe Funar vezette polgármesteri hivatalban serénykedett. Nem hagyta cserben a főnököt az ultranacionalista Román Nemzeti Egységpártban (PUNR) sem, az 1995-ben megalapított ifiszervezet első elnöke volt. Beleunt tán az egészbe, vagy a karrier nem épült elég gyorsan, mindenesetre a franciaországi tanulmányokat választotta a „vadromán” politizálás helyett.

A Gazeta de Cluj – bizonyítékok nélkül – azt is írta Cioloșról, hogy az egyetemi évek után beszervezte őt a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE). Vádaskodásokkal tele a padlás, mondhatnánk. Azt viszont tudjuk, hogy a Cioloș család vonzódott a titkosszolgálatokhoz, a belügyi szervekhez a kommunizmusban, de a forradalmat követően is. A volt technokrata miniszterelnök ismerte el: apja Ceaușescu diktatúrájában a belügyminisztérium szolgálatában állt, a lánytestvére pedig jelenleg a belügyi hírszerzésnél dolgozik. Arról még nincs hír, hogy az új Cioloș-féle politikai formáció, a hangzatos nevű Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) hivatalos bejegyzőit milyen rokoni szálak kötik az egykori uniós biztoshoz, de egyikük apja egészen biztosan a Szekuritáté őrnagya volt. Miután kiderült az információ, Cioloș meglepődött, azt mondta, nem is tudott róla. Ezeknek a kötődéseknek nincsen jelentősége a politikai pályafutásában – magyarázkodott a Rezist mozgalom kedvence.

Dacian Cioloș állításával szemben az utóbbi közel három évtized azt mutatja, hogy szinte csak a szekuskötődések alakították a bukaresti politikát. Volt olyan ritka kivétel is, akinek múltja s jelene sem adott okot a magyarázkodásra. Emil Constantinescu államfői mandátuma végén őszintén kijelentette: legyőzték őt a szolgálatok. Esélye sem volt, hisz nem a jól kijárt utakat választotta. A szerény, halk szavú, Brüsszelben „bizonyító” Cioloșt hirtelen pajzsára emelte a román liberális demokrácia, a végtelenül szürke miniszterelnöki szereplés után most sokan államfőként látnák szívesen. A támogatottsága egyelőre külföldön nagyobb, mint idehaza: az Orbán Viktor ellen nyíltan harcot hirdető Emmanuel Macron francia elnök új liberális, páneurópainak szánt mozgalma a Vatrában szocializálódott Cioloșban látja a tökéletes bukaresti partnert, avagy inkább kiszolgálót.

Csodálkozhatunk, ha manapság egyre többen a posztkommunista, szekusgyökerű szociáldemokratákban látják a mindent behálózó titkosszolgálatok féken tartására alkalmas erőt? A két-három éve kezdődött totális román belpolitikai háborúnak egyetlen hozadéka talán az, hogy a barikádok mögött felsorakozók harci eszközei egyre kegyetlenebbek, s ezáltal olyan egyéni hátterekről, tabutémákról hull le a lepel, amelyek 1989 decembere óta meghatározták Románia politikáját. A megtisztulás még távol van, de a tisztánlátás esélye megnőtt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Páva Adorján

Páva Adorján

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.