Még a marosfői nyári szabadegyetem szervezőit is teljesen felkészületlenül érte az a hirtelen jött "népszerűség", amelyet Traian Băsescu államfő hétfői fellépése gerjesztett.
2013. augusztus 13., 18:582013. augusztus 13., 18:58
2013. augusztus 13., 18:592013. augusztus 13., 18:59
Az 1998 óta hellyel-közzel megszervezett, idén tizenegyedszer összehozott fórum múltjáról csak hosszas internetes keresés után lehet ezt-azt megtudni (a rendezvénynek jelenleg nincs saját oldala), de a főszervezők sem jeleskednek a maguk háza táján: a világ románjaiért létrehozott nemzeti alapítvány honlapja például utoljára 2011-ben közölt hírt.
Az viszont köztudott, hogy a szabadegyetem ötlete a Hargita és Kovászna megyei románság vezetőitől ered, akik fontosnak érezték, hogy problémáikat megosszák, kibeszéljék az ország vezetőivel, illetve a határokon túl élő nemzettársaik képviselőivel. A mindenkori bukaresti hatalom pedig néha felkarolta a kezdeményezést, de az ideihez hasonló löketet tán még sohasem kapott. A marosfői rendezvény hirtelen stratégiai fontosságúvá vált a román államfő számára, aki a magyarok elleni kirohanásával alaposan lepipálta e téren politikai ellenfeleit – még a magát házigazdának nevező védelmi miniszternek, a marosfői születésű, \'89 előtti aktivistából vezető szociáldemokrata politikussá előlépett Mircea Duşának is leesett az álla a dörgedelmes szavak hallatán.
Persze Băsescu megregulázási tervei csak a sajtóban durrantak nagyot, borítékolható volt, hogy Budapest nem veszi fel a kesztyűt: a magyar külügy arra hívta fel a figyelmet, hogy a két országnak együtt kell fellépnie a nemzeti közösségek védelmében. Orbán Viktor \"kifütyültetése\", Tőkés László állampolgári megfenyítése, a székelyföldi autonómiatörekvések lesztálinistázása csak a szónokot minősíti, a tusványosi mozgalom sok ezer éltetője pedig nyugodt lehet, a szabadegyetem vígan megmarad.
Băsescu hétfői mutatványa az ellenrendezvény szintjére taszította a rendkívül ingatag alapokon álló marosfői fórumot. A pillanatnyi \"kampánysiker\" valós hozadéka remélhetőleg jövőre fog meglátszani, amikor is a székelyek körében eddig igen népszerű államfő leendő pártfogoltja szembesül majd az elnökválasztás székelyföldi eredményeivel.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!