A PSD ultimátuma

Amikor két párt vezetője napokig csak arról nyilatkozik, hogy az apróbb nézeteltérések ellenére az egymás iránti bizalom kölcsönös és töretlen közöttük, politikai szövetségük pedig apróbb módosításokra szorul ugyan, de szilárd alapokon áll, akkor a két tábor híveinek jó lesz megkapaszkodniuk, mert baj van.

Rostás Szabolcs

2013. május 21., 10:192013. május 21., 10:19

2013. május 23., 11:512013. május 23., 11:51

A mindössze egy évvel ezelőtt hatalomra került balliberális unió (USL) szerkezete eresztékeiben recseg, és nagyon úgy fest: nemhogy a jövő évi államfőválasztásig, de az európai parlamenti megmérettetésig sem marad egyben. A konfliktus oka sokkal összetettebb a szociáldemokraták által a liberálisok szemére vetett szolidaritáshiánynál.

Persze szerepe van benne annak is, hogy liberális honatyák rendszeresen bírálják a Ponta vezette baloldalt – sőt egyszerű indítványt készülnek beterjeszteni PSD-s miniszterek ellen –, mert egyet mondott ellenzékben (például az állami vállalatok privatizációjáról, a verespataki bányaprojektről vagy a palagáz-kitermelésről), és mást cselekszik kormányon. Akárcsak annak, hogy a kormányzati apparátusban olyan kétes figurák igyekeznek befolyást szerezni saját és holdudvaruk hasznára, mint a szekus és újságírói múlttal rendelkező Sorin Roşca Stănescu liberális szenátor, akinek 2005-ben oroszlánrésze volt a tisztségéről lemondott Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő maradásában, a jobbközép DA Szövetség széthullásában.

Az USL-en belüli harc oka sokkal inkább abban keresendő, hogy Crin Antonescuék képtelenek megbocsátani Pontának az ősellenség Traian Băsescuval kötött „politikai társbérletet\". A koalíció gerincét alkotó PSD másodvonala eközben egyre elégedetlenebb amiatt, hogy az alakulat átengedte az államfőjelölés jogát a PNL-nek, ráadásul annak az Antonescunak, akit Ponta minden felmérés szerint megverne.

A baloldalon úgy gondolják: még a jelenlegi koalíció is túl nagy ár lenne azért, hogy a 2004-ben elvesztett államelnöki posztot csak 2019-ben legyen esélyük visszaszerezni. Ponta pedig eléggé pragmatikus politikus ahhoz, hogy tanuljon a PSD által megbuktatott elődei, Ion Iliescu és Mircea Geoană példájából, így talán már be is látta: más koalíciós partnert könnyen talál, viszont a pártján múlik, hogy a Cotroceni-ben vagy a süllyesztőben köt ki.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 01., péntek

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?

Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.

Első az erdélyi magyarok érdeke
Első az erdélyi magyarok érdeke
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

2025. július 25., péntek

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével