Nehéz vitatni: a kormányzó Szociálliberális Unióval szemben álló Traian Băsescu államfő a koalíciós ellentétek legfőbb nyertese.
2013. december 20., 14:152013. december 20., 14:15
Nem kell ugyanakkor a koalíció legnagyobb pártját, a Szociáldemokrata Pártot (PSD) sem leírni, míg a PSD-vel egyre mélyebb ellentétbe kerülő liberálisok számára a legbizonytalanabb, hogy sikerül-e nyerniük a konfliktusból.
Az államfő sikere egyértelmű, hiszen a posztkommunista párt és a liberálisok szövetségét csupán a pillanatnyi konjunktúra, a vele szemben ápolt közös ellenszenv hozta össze, ez azonban a jelek szerint még akkor sem feltétlenül elegendő a koalíció összetartására, ha a felek a kormányzás jelentette előnyöket is élvezhetik. A PSD-sek túlhatalma és saját befolyása csökkenése miatt berzenkedő liberális elnök, Crin Antonescu a jövő évi választásokra készülve egyre keményebben bírálta a szociáldemokratákat, megpróbálva rájuk hárítani a felelősséget minden, a kormányzással kapcsolatos negatív fejleményért. A PSD bosszúja sem késett: Victor Ponta kormányfő lehazugozta, majd a szociáldemokraták bojkottálták a PNL-s jelölt tévéelnökké választását. Ez, illetve az, hogy Ponta meghátrált, és hajlandó elodázni az üzemanyagok jövedéki adójának általa ellenzett emelését, Băsescu államfő pillanatnyi politikai diadala.
Ugyanakkor Ponta és a PSD helyzete sem kilátástalan. Bár kétfrontos háborút vívott, és látszólag mindkét fronton meghátrált, amikor halasztotta a jövedéki adó emelését, illetve a PNL zsarolásának engedve péntekre ismét parlamenti szavazást hirdetett a tévéelnökről, a pillanatnyi presztízsveszteség vállalható. Hiszen bármi is történik, ők minden bizonnyal kormányon maradnak, legfeljebb új szövetséges után kell nézniük, amiből nincs hiány – ott van például az RMDSZ. A PNL viszont – ha a tévéelnök megválasztásakor ismét nem lesz meg a határozatképességhez szükséges létszám – lépéskényszerbe kerül, és már nehezen megakadályozhatónak tűnik a koalíció felbomlása. A döntés tehát a PSD kezében van: ha ragaszkodik az eddig nem túl hatékonynak bizonyult kétharmadhoz, mozgósítja honatyáit. Ha úgy dönt, hogy lojálisabb szövetségessel és neki lekötelezett tévéelnökkel hatékonyabban kormányozhat, akkor nem töri magát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!