2011. augusztus 29., 10:042011. augusztus 29., 10:04
Akinek viszont kijutott az említett örökséghordozóból, hát azzal csodákat lehet elérni: némi gyakorlással képesek lesznek leiskolázni az addig legneveletlenebb bunkónak tartott egyéneket is. Mi, ennek a kies országnak a kietlen, sivár lakói szerencséseknek mondhatjuk magunkat, mivel választott-kinevezett vezetőink két kézzel szórják felénk a neveletlenség napi penzumait. Ha jól emlékszem, államelnökünk kezdte a leckeadást évekkel ezelőtt, még első mandátumának elején: ha olyasmit kérdeztek tőle, ami nem volt ínyére, fensőbbséges képet vágott, és egyszerűen odébbállt. És lévén, hogy a hal is a fejétől kezd szaglani, a kifinomult udvari (bocsánat, elnöki) etikett csínja-bínja is futótűzként terjedt a közvetlen alattvalók soraiban. Mára már általános szokás, hogy a hatalomnak nem kifejezetten tetsző kérdésekre elmellőzik a választ. A recept is egyszerű, az intelligenciahányadossal kissé hadilábon álló „nagyfejűek” is könnyen elsajátíthatják: fejet fel, a bárgyú vigyort a szorosan zárt száj köré illeszteni, aztán illa berek, nádak, erek... A fentebb említettek önmagukban még nem volnának főbenjáró bűnök, hisz neveletlen emberek mindig is voltak és – sajnos – mindig lesznek, a baj csak az, hogy az egyszerű halandók számára a másik embernek ez a semmibevétele, jelképes szembeköpése – példaértékű. Egyetem közelben lakom, úgyhogy naponta többször is van szerencsém szembesülni a bunkótréninggel.
Csak föl kell szállnom a buszra, és máris látom a széken végignyúló, elterpeszkedő, rágógumit csócsáló, és időnként buborékot a szembeülőre fújó ifjakat. Bocsánat, a jövendő értelmiségijeit, hisz egyetemre mennek, vagy onnan igyekeznek valahová máshová. És ha csak a terpeszkedés és rágógumi volna! De amikor kinyitják a szájukat, és mint az egyik dombtetőről a másikra elkezdenek ordítozni, akkor megnyugszom: nincs veszve semmi, biztos kezekben a jövő. Ezekbe annyira beleivódott a neveletlenség, hogy kinevelni belőlük immáron lehetetlen. Egyébként is: ki akarna valami olyasmit kinevelni egy szépreményű ifjúból, ami már a fél sikernél is többnek számít? Mi volna például, ha hirtelen beütne számukra egy vezető állás, ők pedig, a neveletlenség hiányában még képesek volnának a nekik köszönőknek visszaköszönni, és a kérdésekre válaszolni?! Mekkora szégyen volna ez számukra és pártcsaládjukra egyaránt! Még rágondolni is rossz!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok