Balogh Levente

Balogh Levente

A nagy romániai koalíciós haragszomrád-kutyakomédia

2024. augusztus 30., 12:472024. augusztus 30., 14:32

2024. augusztus 30., 12:472024. augusztus 30., 14:32

Mintha az éjszaka során, egyik napról a másikra felbomlott volna a kormánykoalíció – ez az érzése támadt az embernek a PSD szombati tisztújító kongresszusán elhangzott kirohanásokat olvasva.

Marcel Ciolacu miniszterelnök-pártelnöktől kezdve az alakulat többi vezető politikusáig gyakorlatilag mindenki kötelességének érezte, hogy nagy ívben belerúgjon a koalíciós partner PNL-be, a retorika a hat-nyolc évvel ezelőtti daliás időket idézte, amikor a PSD és a PNL egymás legádázabb ellensége volt.

Aztán persze a PNL sem maradt adós,

a liberálisok retorikája pedig szintén azt a periódust hozta vissza, amikor szinte kötelező volt köreikben vörös pestisnek becézni a szociáldemokratákat.

Nem kétségbe vonva a tényt, hogy a PSD és a PNL politikusai amúgy szívesen belefojtanák egymást egy pohár vízbe, azért élünk a gyanúperrel, hogy itt nem annyira az őszinte utálat és megvetés szakításban kicsúcsosodó felszínre töréséről van szó.

Hanem egyszerű választási kampányfogásról.

Miután az már korábban, a közös bukaresti főpolgármester-jelölt csúfos, még jóval a választások előtti bukása után eldőlt, hogy a közös EP-lista még működhet, de a közös államfőjelölt már nem, mostanra végre mindkét alakulat elnöke eldöntötte: annak ellenére is magára veszi az államfőjelöltség terhét, hogy kudarc esetén könnyen elveszítheti a pártelnöki tisztséget is.

Ennek nyomán aztán most mindkét párt beleáll a kampányba, hiszen, bár a választásokat csak november végén, illetve december elején tartják, azért nem árt folyamatosan szárazon tartani a puskaport. Mivel pedig az EP-választásból is le lehetett szűrni, hogy a közös lista fölényes győzelme ellenére igazából egyik párt szavazói sem díjazzák, hogy koalíciót kötöttek egymással – a közös listára leadott voksok száma kisebb volt, mint az EP-választással egy időben tartott önkormányzati választáson a két, külön induló pártra leadott voksok összessége –, most mindkét alakulat igyekszik a saját arculatát hangsúlyozni, azt, hogy miben más a többiekhez képest.

Erre pedig a legegyszerűbb módszer a többiek pocskondiázása – különös tekintettel a legfőbb riválisra.

Amely – legalábbis a felmérések alapján – a PSD számára továbbra is a PNL, a PNL számára pedig a PSD.

Ha már felmérések: a PSD a közvélemény-kutatások eredményei alapján a jelek szerint nyeregben érzi magát, és arra számít, hogy három hónap alatt nem változik a trend, ennek nyomán pedig valamivel 30 százalék fölötti eredménnyel első helyen végez a parlamenti választáson.

Szintúgy azt reméli, hogy a párt hűséges szavazóbázisa a nem túl karakán Marcel Ciolacura is leszavaz majd az elnökválasztáson, ez pedig elegendő lesz majd az első helyhez az első fordulóban, ami második fordulós részvételt ér majd.

Ezért aztán a pártelnök és a többi vezető PSD-s politikus magabiztosságot sugározni hivatott retorikája alapján máris úgy viselkedik, mintha meg is nyerte volna a megmérettetést. Pedig nem lehet elégszer a klasszikust idézni, miszerint nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást.

A PNL ugyan nem áll ennyire jól, de a 19-20 százalék körüli eredmény még mindig jó lehet a második helyhez, és akárcsak a PSD, a liberálisok is abban reménykednek, hogy államfőjelöltjük, a még Ciolacuhoz képest is szürke Nicolae Ciucă pártelnök is hasonlóan szerepel majd, mint a pártja, így Ciolacu mellett ő jut majd be az elnökválasztás második fordulójába.

Onnantól pedig már csak a hagyomány folytatódásában reménykedhetnek, miszerint a baloldal és a jobboldal jelöltje közül az elmúlt húsz évben mindig utóbbi győzött.

Ennek tudható be Ciolacu megjegyzése is, miszerint az államfőnek és a miniszterelnöknek nem feltétlenül kell egy pártból kikerülnie: ez azt jelzi, hogy nem teljesen biztos a végső győzelmében, ezért ha a PNL jelöltje nyerné meg az államfőválasztást, a PSD igényt tartana a miniszterelnöki tisztségre.

Ezt a számítást elvileg Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese boríthatja fel, bár jelenleg azt mutatják a felmérések, hogy addig lebegtette indulási szándékát független jelöltként, bizonytalanságban tartva a potenciális szavazókat, hogy tűnőben a varázsa, már nem ő számít az elnökválasztás favoritjának.

Mindeközben a PSD és a PNL továbbra is rászorul egymásra, legalábbis a jelenlegi ismert felmérések alapján nemigen jön ki olyan kombináció, amely valamely szélsőséges párt beemelése nélkül is kormányképes többséghez vezetne.

A PSD és a szélsőséges AUR közötti esetleges koalíció meglebegtetése inkább csak a sovinisztább érzelmű baloldali szavazók visszaédesgetését szolgálja. (Mindazonáltal George Simion AUR-vezér határozott kijelentése, miszerint kizárt, hogy akár a PSD-vel, akár a PNL-lel kormányra lépjen, úgy értelmezendő, hogy csupán egyetlen esetben kizárt: ha nem kap ilyen felkérést).

A PNL részéről is inkább csak a PSD-vel kötött koalíció miatt kiábrándult jobboldali szavazók felrázását szolgálja a bejelentés, miszerint tárgyalnának a többi jobboldali párttal egy jobboldali kormánykoalíció megalakításáról – a választási matek jelenleg nem azt mutatja, hogy ez reális alternatíva lenne.

Ezért aztán marad egymásnak a PSD és a PNL – meg az a dilemma, hogyan lehet lenyomni az elkötelezett szimpatizánsok torkán, hogy még mindig a korábbi gyűlölt rivális az egyetlen valószínűsíthető szövetséges.

A következő három hónap így minden bizonnyal azzal fog telni, hogy míg napközben a PSD és a PNL vezető politikusai válogatott sértéseket vágnak egymás fejéhez, este a két pártelnök széttárt karral kiáll a nyilvánosság elé, hogy közölje: bár nem ez az ideális állapot, az ország érdeke és a nemzetközi helyzet miatt nincs alternatívája a két párt koalíciójának.

(Mindeközben a haragszomrád-kutyakomédia többszörös hasznot is hajt, hiszen az, hogy a két párt illetékesei folyamatosan kígyót-békát kiabálnak egymásnak, a gazdasági jövőkép hiányáról, a költségvetési hiány miatti valószínű adóemelések témájáról, illetve a rosszul elsült nyugdíj-újraszámítás körüli botrányról is segít elterelni a figyelmet).

Közben pedig az RMDSZ illetékesei elfehéredett ujjpercekkel szorítanak annak, hogy ne feltétlenül igazolódjon be az előrejelzés, amely szerint a PNL és a PSD közösen továbbra is meghaladná az 50 százalékot, és hogy őket is újra bevegyék a koalíciós buliba.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezt olvasta?

Makkay József

Makkay József

Csalók kíméljenek! Hogyan lehet visszaszerezni a kézműves termékek becsületét?

A vásárok túl drágának tűnő választéka az emberek egy részét felpaprikázza: a kistermelő miért kínálja magas áron a termékeit? Aki ezt kifogásolja, nem veszi figyelembe a kézműves áru kézimunkaigényét. Az ágazat megmentése jelentős összefogást igényel.

Balogh Levente

Balogh Levente

De most komolyan, mire jó nekünk egy olimpiai arany?

Sajnálattal kell beismernünk: a párizsi olimpián szerzett aranyérmek hatására tényleg nem csökkent a kenyér, a sör és a téliszalámi ára, sőt a rezsiköltségek sem

Balogh Levente

Balogh Levente

Putyin blamázsa és az ukrán kamikazeoffenzíva

Oroszország térképét elnézve szinte jelentéktelen foltnak tűnik az a mintegy ezer négyzetkilométer, amit az ukránok elfoglaltak – de hát egy, a talpába fúródó apró tüske is óriási fájdalmat okozhat, sőt akár végzetes is lehet még egy medve számára is.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kényszerpályás iráni bosszú

Ha eddig valaki azt hitte, hogy a gázai izraeli-palesztin háború miatt amúgy is forró konfliktusba süllyedt Közel-Keleten ennél jobban már aligha fokozódhat a feszültség, Iszmail Haníje teheráni meggyilkolása azt bizonyítja: mindig lehet rosszabb.

Makkay József

Makkay József

Illúzió az ingyenes orvosi ellátás

A sürgősségi ellátáson mérheti fel a beteg az egészségügy lesújtó helyzetét. A hosszú várólisták és a drága magánrendelők miatt egyre többen fordulnak a kórházak sürgősségi osztályához, ahol szerencsés esetben soron kívüli ellátásban részesülhetnek.

Balogh Levente

Balogh Levente

Akarunk még egyáltalán autonómiát?

Már azt hihettük, hogy az autonómia témája elfelejtődött az erdélyi, romániai közéletben, amikor ott melegítették fel, ahol a legkevésbé vártuk volna: a nagyszerű román állam kormánya méltóztatott állást foglalni a témában.

Makkay József

Makkay József

„Pénztárca-fosztogató” romániai turizmus

Egyes statisztikák szerint rekordokat dönt a külföldön nyaraló román állampolgárok száma. Az irreálisan megdrágult hazai idegenforgalmi kínálatnál olcsóbb külföldi turisztikai célpontok mágnesként vonzzák a romániai látogatókat.