Kiss Judit
2019. február 20., 08:21
2019. február 20., 08:21
Semmi új vagy meglepő nincsen abban, hogy a tanügyminiszteri ötlettár újabb és újabb gyöngyszemeivel gazdagodik a hírfogyasztó, ugyanis nem múlik el nap anélkül, hogy ne rukkolna elő vadonatúj reformelképzeléssel Ecaterina Andronescu régi-új tárcavezető. És mivel átlagosan minden nap legalább egyszer megcsillantja indítványgyűjteményének kimeríthetetlenségét, az oktatást érintő döntések iránt érdeklődők immár immunissá válhatnak az újabb meg újabb, a dolgok eddigi menetét áthúzó, kiradírozó, módosító tervekre vagy rendelkezésekre.
Csak kapkodjuk a fejünket, hogy ismét mi újjal áll elő: tegnap például azt jelentette be, hogy három hét múlva tartják a kisérettségi próbáját, amelyen idén már nemcsak a nyolcadikosok, hanem a hetedik osztályosok felkészültségét is tesztelik. No de megijedni korai lenne, ugyanis az szokott történni, hogy a miniszter asszony kijelent valamit, aztán másnap – mint például az első osztályosok évismétlésére, vagy a sajátos nevelési igényű gyerekek külön osztályba sorolására vonatkozó ötletét – árnyalni vagy visszavonni kényszerül.
Legyünk reálisak: valószínűsíthető, hogy ötleteiből, javaslataiból vagy megvalósul valami, vagy nem. S ha meg is valósul, vagy lesz a diákokra, pedagógusokra nézve valódi pozitív hozadéka a változtatásoknak, vagy nem – nem tudjuk másmilyennek tekinteni egyelőre, csak bizonytalannak, mint az egyszeri kutya vacsoráját.
Egyébként az sem újdonság már, hogy mit ad Isten, újfent változik a tanév szerkezete, hiszen a döntéshozók az utóbbi években-évtizedekben több ízben módosították: volt, hogy rövidebb ideig örülhettek a gyerekek a téli szünidőnek, amit aztán hosszabbra nyújtottak a minisztériumban, mint a rétestésztát, később pedig lerövidítették. A nyári vakáció időtartama sem egyszer esett áldozatául a mindent elvágni és átszabdalni képes tárcavezetői ollónak, a tegnapi miniszteri bejelentés szerint például a jövő tanévben szeptember 9-én vége szakad. Van abban némi ésszerűtlenség, hogy télen viszonylag hosszúak a vakációk, nyáron pedig a korábbiaknál rövidebbek. Hiszen szülőknek, gyerekeknek is jobban esne, ha a meleg hónapokban hosszabb ideig lehetne szabad a gyerek, és nem télen ücsörögne hetekig a képernyő előtt a meleg szobában. (Ugyanis sajnos egyre ritkábban lehet kint hancúrozó nebulókat látni a téli vakációban, amióta mindinkább erősödik a virtualitás vonzereje.)
Amint hírlik, a következő tanévtől összevonják a téli és a félévközi szünidőt, így februárban nem lesz vakációjuk a gyerekeknek, ugyanis a miniszter szerint ki akarják küszöbölni a tanév „szétszabdaltságát”. Az nem lenne baj, ha inkább a tavaszi, nyári hónapokban lenne több a vakáció, azonban a döntéshozói elképzelések egészében véve sajnos esetlegesek, kaotikusak és nélkülözik az egységes, a rendszer jobbítását célzó víziókat.
A szinte kényszeres gyakorisággal nyilatkozgató tárcavezető a romániai oktatás számos égető problémájának megoldására nem tesz érdemi javaslatot. Pufogtatja közhelyszámba menő frázisait, viszont kisszerű, formális tervek – mint amilyen a tanév szerkezetének megváltoztatása is – körvonalazásában élen jár. Mint mondja, kreatívvá kell tenni az oktatást, növelni annak minőségét, be kell vezetni az okostáblák és laptopok használatát az iskolákba, és a többi. Közben pedig úgy tűnik, belátható időn belül egy grammnyival sem lesz könnyebb az iskolatáska, nem lesz szellősebb a tanterv, nem fognak jobb kedvvel suliba indulni a pad fölött napi nyolc órákat görnyedő diákok, és a tizenkét iskolai év végeztével elszáll a semmibe, nem kamatozik a sok-sok füzetnyi bebiflázott lexikális tudás. Éppúgy, ahogyan valószínűleg elszáll a semmibe a jelenlegi miniszter megannyi módosító javaslatának, kósza ötletének valódi hozadéka.
Balogh Levente
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Makkay József
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Balogh Levente
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Balogh Levente
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Balogh Levente
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Makkay József
Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.
Balogh Levente
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
szóljon hozzá!