2012. január 30., 09:532012. január 30., 09:53
Nos, a feljebb vázolt körülmények egyelőre nem jellemzőek Romániára. Idén az előrejelzések szerint tartani lehet a kitűzött költségvetési hiánycélt, a gazdaság várhatóan növekedést produkál, a jobbközép kormánykoalíció nem erősebb, de nem is gyengébb megalakulásához, 2009 decemberéhez képest, a több mint két hete tartó, de egyre alábbhagyó tüntetéssorozat pedig végképp nem indokolja a rendkívüli politikai állapot bevezetését. Ilyen értelemben eléggé furcsának tűnik Borbély László és Markó Béla, az RMDSZ két befolyásos politikusának érvelése, miszerint a jelenlegi „megváltozott társadalmi-politikai helyzetben” a szövetségnek komolyan el kell gondolkodnia az előre hozott parlamenti választásokon.
Ha ezt belga kormánypárti politikusok mondanák, még meg is értenénk, a nyugat-európai országban ugyanis éppen ma tartanak általános sztrájkot a brüsszeli kormány takarékossági és reformprogramja miatt tiltakozó szakszervezetek. Romániai viszonylatban azonban Markóék éppenséggel a Boc-kabinet távozását és idő előtti választásokat követelő balliberális ellenzék malmára hajtják a vizet, arról nem beszélve, hogy alaposan megtépázták pártfőnökük, Kelemen Hunor autoritását, hiszen az RMDSZ elnöke nemrég még elutasította az előre hozott választások gondolatát.
Markóék kalkulusa viszont abból a szempontból érthető, hogy az RMDSZ népszerűsége leszálló, ellenzékéé, az Erdélyi Magyar Néppárté pedig felszálló ágban van, így a szövetség érdeke az, hogy minél hamarabb urnák elé vigye a választókat. Ezzel azonban önkéntelenül is eltávolítja magától a román demokrata-liberálisokat, akiknek meg az időnyerés a céljuk. De ki tudja, talán éppen az a célja az RMDSZ-nek, hogy ismét rátaláljon régi szövetségeseire, a pártvezetőségben Traian Băsescunál mindig jobban kedvelt balliberálisokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok