2012. január 30., 09:532012. január 30., 09:53
Nos, a feljebb vázolt körülmények egyelőre nem jellemzőek Romániára. Idén az előrejelzések szerint tartani lehet a kitűzött költségvetési hiánycélt, a gazdaság várhatóan növekedést produkál, a jobbközép kormánykoalíció nem erősebb, de nem is gyengébb megalakulásához, 2009 decemberéhez képest, a több mint két hete tartó, de egyre alábbhagyó tüntetéssorozat pedig végképp nem indokolja a rendkívüli politikai állapot bevezetését. Ilyen értelemben eléggé furcsának tűnik Borbély László és Markó Béla, az RMDSZ két befolyásos politikusának érvelése, miszerint a jelenlegi „megváltozott társadalmi-politikai helyzetben” a szövetségnek komolyan el kell gondolkodnia az előre hozott parlamenti választásokon.
Ha ezt belga kormánypárti politikusok mondanák, még meg is értenénk, a nyugat-európai országban ugyanis éppen ma tartanak általános sztrájkot a brüsszeli kormány takarékossági és reformprogramja miatt tiltakozó szakszervezetek. Romániai viszonylatban azonban Markóék éppenséggel a Boc-kabinet távozását és idő előtti választásokat követelő balliberális ellenzék malmára hajtják a vizet, arról nem beszélve, hogy alaposan megtépázták pártfőnökük, Kelemen Hunor autoritását, hiszen az RMDSZ elnöke nemrég még elutasította az előre hozott választások gondolatát.
Markóék kalkulusa viszont abból a szempontból érthető, hogy az RMDSZ népszerűsége leszálló, ellenzékéé, az Erdélyi Magyar Néppárté pedig felszálló ágban van, így a szövetség érdeke az, hogy minél hamarabb urnák elé vigye a választókat. Ezzel azonban önkéntelenül is eltávolítja magától a román demokrata-liberálisokat, akiknek meg az időnyerés a céljuk. De ki tudja, talán éppen az a célja az RMDSZ-nek, hogy ismét rátaláljon régi szövetségeseire, a pártvezetőségben Traian Băsescunál mindig jobban kedvelt balliberálisokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok