A kötelesség előjoga

Jogok és kötelességek... állítólag minden normálisan működő társadalom talpkövei. A nagy kérdés viszont az, hogy mi is a normális? Ez – mondjuk – a posztmodern filozófiáknak lehetne sarkalatos pontja, s mint ilyennel, ehelyt ne is bajlódjunk.

Molnár Judit

2011. október 24., 08:182011. október 24., 08:18

 Egyszerűen csak állapítsuk meg, hogy az, amiben mi élünk, nem fedi minden kis apró ízében a normalitás fogalmát. Mindenekelőtt azért nem, mert a szóban forgó két fogalom mellett nálunk felé működik egy harmadik is, az úgynevezett előjog. Ami aztán kegyetlenül megnehezíti a dolgok állásáról alkotandó véleményeket.

Anyanyelvünk csodálatos leleményeinek egyik terméke ez a bizonyos előjog: árnyalt, sokszínű és sokarcú. Akinek a leghalványabb köze sincs a nyelvtudományokhoz, az is határozottan érzi rokonságát előny szavunkkal. Ami ugyebár világosan arra utal, hogy másokhoz viszonyítva... Hát ez az! Vagyis az előjog több jogot biztosítana, ha a formális logika szerint működne minden. Mert ez ugyanis egyáltalán nem ilyen egyszerű. Mondom is a példát, mindnyájan találkoztunk hasonlóval, s így könnyebben érthető lesz ez a látszólag nyakatekert okoskodás. Ha bármiféle fizetnivalónk akad, a számlán nemcsak a határidőt tüntetik fel, de drákói szigorral megszabják azt is, mi történik, ha késünk a fizetéssel: késedelmi kamatos kamatok, végül pedig fejünknek porba hullása. Ez utóbbi természetesen jelképes fenyegetés, de sok esetben sokan inkább ezt vállalnák, mint az „adminisztratív” büntetést. A másik oldalról nézve viszont mindez egészen másként áll: épp nemrég jelentették be, hogy akik törvényes úton pert nyertek az állammal szemben, és vissza kellene kapniuk elsíbolt fizetésüket, közel öt évig ne számítsanak a jognak semmiféle alkalmazására. Merthogy az államnak nincsen pénze! Íme az „előjog” szabatos magyarázata!
Csodálkozásra senkinek semmi oka, ez a gyakorlat ugyanis nagyon régi.

A városi zsargonban régóta meg is van az idevágó – egyeseket és ketteseket emlegető – fordulata. Végső soron mindegy, hogy melyik csoportba soroljuk magunkat, a hiúbbak mondhatják, hogy a többmilliós tömeg az egyeseké (legalább ennyi örömük legyen!), a szerényebbek ugyanezt a sokaságot csak kettesnek, másodlagosnak tartják (mondván, hogy ez már úgyis mindegy). Tény, hogy nekünk, a balekek hadának ez az előjoga: vannak kötelezettségeink, azoknak viszont, akik mindezt megállapították, nincsenek. Örvendezzünk hát előjogainknak, mutassuk meg büszkén a világnak, hogy mégsem vagyunk éppen olyan csórók!

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 02., péntek

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

A választás, amely senkinek sem hiányzott
2025. április 29., kedd

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Na de mi következik az államfőválasztás után?
2025. április 25., péntek

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Ferenc, a „magyaros” pápa
Ferenc, a „magyaros” pápa
2025. április 25., péntek

Ferenc, a „magyaros” pápa

2025. április 23., szerda

Ferenc pápa feltámadással egybeeső halálával is üzen a hátramaradottaknak

Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.

Ferenc pápa feltámadással egybeeső halálával is üzen a hátramaradottaknak
2025. április 18., péntek

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.

Árad a cián
Árad a cián
2025. április 18., péntek

Árad a cián

2025. április 17., csütörtök

Poros akták környezete, avagy hogyan lehetne kezelni az ügynökügyeket

Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.

Poros akták környezete, avagy hogyan lehetne kezelni az ügynökügyeket
2025. április 16., szerda

Lasconi megpuccsolása, Ponta magyarellenessége, valamint Antonescu és az RMDSZ kölcsönös átértékelése

Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.

Lasconi megpuccsolása, Ponta magyarellenessége, valamint Antonescu és az RMDSZ kölcsönös átértékelése
2025. április 11., péntek

Románia, a nem etnikai alapú magyarverések országa

Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.

Románia, a nem etnikai alapú magyarverések országa
2025. április 10., csütörtök

Szösszenet a választási kínálatról

A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.

Szösszenet a választási kínálatról
Szösszenet a választási kínálatról
2025. április 10., csütörtök

Szösszenet a választási kínálatról

2025. április 06., vasárnap

Ukrajna: időhúzás, taktikázás és háborús riogatás

Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.

Ukrajna: időhúzás, taktikázás és háborús riogatás