Hasonlíthatnám a miniszterelnök tettét Toldi Miklós hajdani malomkődobálásához, hogyha haragja is ugyanolyan volna, anélkül viszont inkább arra a sunyiban csínytevő gyerekre hajaz, aki félelmében meg akarja előzni az esetleges büntetést, és bejelenti, hogy világgá megy.
2014. április 08., 20:002014. április 08., 20:00
Különösebb magyarázatot nem is igényel a pontai „merészség\", hiszen napok óta fel-felmerül a frászbukon bejelentett őszi visszavonulása: tárgyalják, elemzik elölről, hátulról, jobbról és balról, pedig nagyon hamar kiderült, az egész csak humbug. Világgámenési riogatás.
Ők tudják, milyen erők feszülnek egymásnak a pártjukban, ki akarna előbbre törni, és ki szeretne szélárnyékban maradni, tény, hogy miniszterelnökhöz méltatlanul éretlen (hogy ne mondjam gyerekesnek) próbakövet dobott hívei és ellenfelei közé. Nagyon körmönfontnak tarthatta magát, hogy a szocializációs hálót, és nem a hivatalos sajtótájékoztatást választotta bejelentése fórumául, gondolván, hogy ezzel kivédi az azonnali kérdésfeltevéseket, helyesebben a válaszadási kötelezettséget. Így majd – okoskodhatott – akkor válaszol a kommentekre, amikor úri kedve tartja.
A hivatalos válasz viszont meglepően hamar érkezett, mégpedig épp őkelme szájából: nem, dehogy vonul vissza, hogyan is adná át a helyét a nála fiatalabbaknak, hisz akkor a hátulgombolósok közt kellene kutakodnia, nem, nem, szó sincs semmiféle ki- vagy visszalépésről. Vagyis próbálja ránk lőcsölni a „félreértést\", nem tudtuk értelmezni éles logikáját, pontos, szabatos fogalmazását.
Végeredményben még igaza is lehetne, de hogy a szitán hamar átláttunk, azt épp az ő gyors cáfolata bizonyítja. A világgá készülő gyerek is arra számit, hogy kórusban kezd el könyörögni a család, hogy csak még egyszer bocsásson meg nekik, ne menjen sehová, többet soha semmiért nem kap büntit, de ha azt mondják neki, hogy az ajtó nyitva áll, akkor rögtön rádöbben: baj van. Érveket keres, vagy egyszerűen sírva fakad, saját meggondolatlanságát, butaságát siratja, minek kellett fenyegetőzni?! És marad, mert inkább a bünti, mint a nagy semmi.
Ponta most itt tart: senki nem esedezett a maradásáért, sőt el is kezdték rendezni soraikat a nagy bakugráshoz. Az elképzelhetetlen lett volna, hogy valamelyik méltatlan léhűtő visszahajítsa Toldi felé a nehéz követ, azzal viszont már fenyegettek éretlen hőzöngőket, hogy egyszer a fagylalt visszanyal. Megtörtént. S ha képes visszanyalni, akkor nevetni is jót tud majd a pórul járt próbálkozón.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!