2013. január 20., 19:572013. január 20., 19:57
Prágában parázs vita alakult ki, miután a cseh külügyminiszter burkoltan háborús bûnösnek minõsítette Edvard Beneš egykori államfõt, akinek rendeletei lehetõvé tették, hogy az akkori Csehszlovákia területén élõ németeket és magyarokat kollektíven bûnösnek mondják ki, megfosszák õket állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák.
Schwarzenberg az emberi jogok megsértésének nevezte a mintegy hárommillió szudétanémet deportálását eredményezõ dekrétumokat, amelyek kitervelõire és végrehajtóira szerinte ma a háborús bûnökre szakosodott hágai nemzetközi törvényszék lesújtana. Ellenfelei – különösen Václav Klaus jelenlegi elnök, valamint az államfõi posztra pályázó Miloš Zeman exkormányfõ – árulónak kiáltották ki, elfogadhatatlannak tartva, hogy a Cseh Köztársaság elnöke legyen.
A prágai disputa is azt mutatja, a térség országaiban közel sem sikerült feldolgozni a közelmúlt történelmi eseményeit, az azokra jelentõs befolyást gyakorló egykori vezetõ politikusok szerepét. Viszont nem is kell visszanyúlnunk a második világháborúig, elég, ha emlékeztetünk, mennyire másképp ítélik meg a kilencvenes évek balkáni háborúját a szerbek, horvátok, bosnyákok, mekkora indulatokat vált ki az említett nemzetek körében egykori vezetõik hágai elítélése vagy éppenséggel felmentése.
Schwarzenberg – akinek arisztokrata családja 1948-ban a kommunista fordulatkor Ausztriába menekült, õ pedig csak az 1989-es rendszerváltás után tért vissza hazájába – mostani beismerése annak fényében is különös jelentõséggel bír, hogy megerõsíti: Magyarország, a szlovákiai magyarság sem mondhat le a Beneš-dekrétumokban foglalt kollektív bûnösség eltörlésére való törekvésekrõl. Különösen azután, hogy a Fidesz EP-képviselõi nemrég tényfeltáró bizottság felállítását kezdeményezték, hogy távolítsák el a szlovák jogrendbõl az uniós jog rendelkezéseivel össze nem egyeztethetõ rendelkezéseket. Érdemes hát szurkolni Karel Schwarzenbergnek a közelgõ cseh államfõválasztáson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok