2012. június 22., 10:382012. június 22., 10:38
Ez a világ omlott most össze körülötte, ezért pedig amolyan dzsentri gőggel inkább a halálba menekült volna, minthogy az úri kaszt prominens tagjából egyszerű börtöntöltelékké váljon. Most jogos a politikum azon részének aggodalma, amely eddig büntetlenül gyarapíthatta illegális ügyletekkel a vagyonát, hiszen ha már egy exkormányfőt elítéltek korrupció miatt, akkor senki sincs biztonságban közülük.
Az ítélet kapcsán persze most pró és kontra is számtalan érv ütközhet arról, mennyire független az igazságszolgáltatás Romániában, és hogy kinek használ, hogy Năstasét szabadságvesztésre ítélték. A jelenleg kormányon levő, az igazságügyi tárcát is birtokló PSD kínos helyzetben van, hiszen ha csak két hónappal korábban születik meg az ítélet, amikor még ellenzékben volt, akkor sikeresen tüntethette volna fel magát az elnyomó hatalom áldozataként. Persze ismét elő lehet venni az örök mumust, Băsescu államfőt, azonban az sem hangzik túl életszerűen, hogy az elnök csak úgy odatelefonál a bíróságra ítéletet rendelni.
Az persze tény, hogy ez az ítélet politikailag a kormány fő erejét adó PSD számára már csak azért is katasztrofális, mert Năstase szorosan kapcsolódik a jelenlegi pártelnök-kormányfőhöz, akit jelenleg épp azon doktori disszertáció miatt vádolnak plágiummal, amelynek megírásakor pont Năstase volt az irányító tanára. Nem jöhetett volna jobbkor az ítélet az Európai Bizottság Romániáról szóló igazságügyi jelentése szempontjából sem, hiszen Brüsszel eddig épp a nagykorrupció elleni hatékony és hiteles küzdelmet, a magas rangú korrupt politikusok elítélését hiányolta.
A leghasznosabb azonban mégis az ország számára lehet az ítélet. Năstase elmarasztalása talán reményt adhat arra, hogy Románia a jövőben egyre kevésbé legyen következmények nélküli ország.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.