VEZÉRCIKK – A romániai közvéleményt és a kormányt többek között annak kellene foglalkoztatnia, hogy az Európai Bizottság bírósági eljárást kezdeményezett Románia ellen a környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő vidéki szeméttelepek felszámolásának elmulasztása miatt, és ezért fennáll a veszélye, hogy az országnak tetemes bírságot kell fizetnie.
2017. február 16., 23:122017. február 16., 23:12
Vagy annak, hogy szintén az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen azon jogszabály miatt, amely arra kötelezné a szupermarketeket, hogy a forgalmazott élelmiszer több mint felét helyi termelőktől szerezzék be. Esetleg annak, hogy a kormány által két kézzel szórt nyugdíj- és béremelések miatt mennyire életszerűek a költségvetés sarokszámai, vagy annak, hogy továbbra sincs se reális koncepció, se pénz az autópályák építésére.
Ehelyett az elsődleges téma továbbra is a kormány által a büntető törvénykönyv módosítására suttyomban elfogadott, a korrupt politikusok és üzletemberek számára az igazságszolgáltatással szemben fokozottabb védettséget biztosító sürgősségi rendelet, amely még hatályon kívül helyezése után is tovább borzolja a kedélyeket. Elsősorban azért, mert a kormányoldal és a kormányt támogató pártok elutasították, hogy a hírhedt 13-as rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 14-es rendelet megerősítésével egy időben egyértelműen elvessék a 13-ast a parlamentben.
Persze a helyzetnek elvileg egyértelműnek kellene lennie, azonban azt követően, hogy a kormányoldal egyszer már átverte a polgárokat a módosítás elfogadásának módjával, egyszerűen nem lehet nem arra gondolni, hogy valamilyen sanda hátsó szándék vezérli őket.
Gyanús annak a hivatali visszaélésben való bűnrészesség miatt alapfokon szabadságvesztésre ítélt nőnek az esete is, aki a bukaresti táblabíróságon támadta meg a 14-es rendeletet, annak hatálytalanítását kérve.
Bár egyes álláspontok szerint ennek nem lehet semmilyen jogi következménye, lévén hogy a jogszabály eltörléséről elvileg csakis az alkotmánybíróság dönthet, a lépés tovább borzolja a kedélyeket, egyben felveti a kérdést: van-e köze a kormányoldalnak a keresethez? A nő ugyanis a Btk.-módosításról szóló közmeghallgatáson is kiállt a hivatali visszaélés enyhébb büntetése mellett, ezt követően meg az azóta szerencsére már lemondott Florin Iordache igazságügy-miniszter az irodájába is meginvitálta egy kis eszmecserére.
Közben pedig kisstílű, alattomos módszerekkel próbálják megfélemlíteni a minősíthetetlenül eljáró kormány lemondását követelő tüntetőket, amikor névtelen, „civil” feljelentők panaszai nyomán a gyermekvédelmi hatóság azt vizsgálja, megsértették-e a gyermekeikkel tüntető szülők a gyermekvédelmi törvényt. Persze kissé visszás, amikor kiskorú gyerekek kezébe olyan politikai üzenetet tartalmazó táblákat adnak, amelyeket azok minden bizonnyal nem is értenek, ugyanakkor az is elfogadható érv, hogy a fiatal szülők azzal is polgári öntudatra nevelik gyerekeiket, hogy elviszik őket a tiltakozó megmozdulásokra, amelyeken megtapasztalhatják, hogy az állampolgárok egységes fellépése meghátrálásra kényszerítheti a hatóságokat.
Mindeközben patthelyzet van kialakulóban, hiszen a Btk. egyes cikkelyeinek módosítását az alkotmánybíróság követeli, azonban ettől a kormánytól és ettől a kormányoldaltól már minden, a hivatali visszaélés meghatározásával és szankcionálásával kapcsolatos módosítást gyanakodva fogadnak a polgárok. Pedig lassan tényleg nem ártana pontot tenni az ügy végére, mert a korrupcióellenes küzdelem nagyon fontos ugyan, de a Btk.-módosítás gumicsontja mellett számos ugyanilyen fontos ügy van még, amellyel a lehető legnagyobb komolysággal és felelősséggel kellene foglalkozni. A gond ugyanakkor az, hogy egyre kevesebben bíznak abban, hogy ez a kormány egyáltalán alkalmas lehet erre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!