Szenkovits Ferenc alkalmazás segítségével mutatta be a csillagokat
Fotó: Simó Helga
Miként tudjuk okoseszközeinket felhasználni arra, hogy csillagot nézzünk? Erre a kérdésre kereste a választ dr. Szenkovits Ferenc egyetemi docens Ismerkedés az égbolttal – online módra című előadásában. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által szervezett csütörtök esti eseményt a világhálón keresztül követhették a csillagászat iránt érdeklődők.
2021. november 19., 21:452021. november 19., 21:45
2021. november 20., 12:122021. november 20., 12:12
„Annak ellenére, hogy most Kolozsvárt köd és szmog borítja, és az utóbbi jó néhány évben alig látunk rendes, csillagos eget a városban, számítógép segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy megismerkedjünk a csillagos ég titkaival” – indította az előadást dr. Szenkovits Ferenc, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense. Emlékeztetett:
Ennek következtében évszázadokkal ezelőtt sokkal jobban ismerték a csillagok állását. Jobban tudtak tájékozódni térben és időben, földrajzi helyek meghatározására, hajózáskor használták, de még a sivatagi vándornépek is az égitestek segítségével tájékozódtak. A tudomány fejlődése szempontjából nagyon fontos a csillagok fürkészése, ugyanis nagyban hozzájárult a matematika fejlődéséhez, hiszen az égbolton a távolságokat fokokban mérjük, és a trigonometria tudománya is ennek köszönhetően alakult ki. A csillagászat így a legősibb természettudománynak is nevezhető.
Fotó: Simó Helga
A professzor kifejtette, hogy régebb sokkal nehezebb dolguk volt az embereknek, mert nem állt rendelkezésünkre számítógépes program vagy okostelefon, amivel manapság már könnyen tudunk információt gyűjteni. Régen térképeket, atlaszokat használtak a csillagászok, hogy segítsék a tájékozódást. Napjainkban már sokkal egyszerűbb a csillagvizsgálás, és ha felhős is az ég, ugyanazt a látványt jeleníthetjük meg bent a szobában.
A csillagászok az észleléseket is gyakran úgy végzik, hogy a távcsövük kint van valahol egy magas hegy tetején, ők pedig ülnek, akár tőle több ezer kilométerre egy meleg szobában, és onnan vezérlik, alig van szükség műszaki személyzetre, amely felügyeli a távcsöveket.
– jegyezte meg nosztalgikusan Szenkovits.
Fotó: Simó Helga
Hozzátette, hogy például a Stellárium programot nagyon kényelmesen lehet használni, csak arra kell figyelni, hogy be kell állítani indításkor a megfigyelési helyet. Azonban ha valaki mondjuk New Yorkból akarja nézni a csillagokat, azt is megteheti. Évet, napot, hónapot is ki lehet választani, vissza lehet menni akár időszámításunk elé is. De „el lehet menni” a Földről, és a Holdról is megtekinthetjük az égitesteket.
A számítógépes program segítségével „felnéztünk” az égre. A professzor elmondása szerint ha a horizont fölött megszámoljuk őket, legfeljebb 3000 pöttyöt látunk. A többségük ugyanolyan alakzatba szerveződve mozog évszázadokon át, egymáshoz viszonyított helyzetüket nem változtatják, ezek az állócsillagok. De néhány égitest közülük vándorol az égen, és egy év alatt egészen bonyolult pályákat írhatnak le.
Ezt a hét égitestet imádták, amelyek számára templomokat is építettek. A csillagokat már az ókorban fényességük szerint osztályozták. Minél fényesebbek, annál kisebb a magnitúdószámuk. Ezek megnézhetőek a csillagnéző program segítségével.
A Nemzetközi Csillagászati Unió véglegesítette a csillagképeket, összesen 88-at. Rengeteg közöttük a mitológiai név, a használati tárgy és az állatnevek
Fotó: Simó Helga
A Föld felszínéhez hasonlóan égi országot határoztak meg az égbolton, és az azokban összetartozó csillagokat fantáziarajzokkal díszítették fel, és csillagképeket kezdtek bevezetni az égbolton való tájékozódás elősegítése érdekében. A szomszédos csillagok által alkotott alakzatokat csillaképekbe sorolták. Habár szabad szemmel mindig csak az égbolt felét láthatjuk, ha elindítjuk az applikációt, felgyorsítva követhetjük az „égitestek mozgását”. Valójában ez a Föld tengelye körüli forgásának a következménye, és csupán mi észleljük úgy, mintha az égbolt forogna körülöttünk.
Ha ezt a „forgást” figyeljük, megállapítható, hogy van egy olyan pont az égbolton, amelt mintha sohasem mozdulna el.
A legtöbb csillagképre jellemző, hogy felkelnek, delelnek és lenyugszanak, de vannak, amelyek nem: ezek a cirkumpolárisak, amelyek mindig ott járnak a horizontunk fölött. A leglátványosabbak a Nagy Göncöl (Ursa Major), a Kis Göncöl (Ursa Minor), a Sárkány (Draco), a Cassiopeia vagy a Cepheus.
A csillagképek ábrázolása
Fotó: Simó Helga
A tavaszpont és az őszpont ugyanis vándorol. Éppen ezért az, hogy a nap éppen melyik hónapban melyik csillagképen halad át, nem egyezik azzal, amit a horoszkópban olvashatunk.
Az egyetemi docens felhívta a figyelmet, hogy a Stellarium csupán egy lehetőség a sok közül a csillagok fürkészésére, de számos más számítógépes program is létezik, mint például a Cartes du Ciel. Illetve telefonon használható a Skymap nevű alkalmazás, amely úgy működik, hogy amerre fordítja az ember a telefonját, ott a képernyőn megjelennek az égitestek, és könnyen beazonosíthatók.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.
A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.
Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.
Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.
Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!