Szenkovits Ferenc alkalmazás segítségével mutatta be a csillagokat
Fotó: Simó Helga
Miként tudjuk okoseszközeinket felhasználni arra, hogy csillagot nézzünk? Erre a kérdésre kereste a választ dr. Szenkovits Ferenc egyetemi docens Ismerkedés az égbolttal – online módra című előadásában. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság által szervezett csütörtök esti eseményt a világhálón keresztül követhették a csillagászat iránt érdeklődők.
2021. november 19., 21:452021. november 19., 21:45
2021. november 20., 12:122021. november 20., 12:12
„Annak ellenére, hogy most Kolozsvárt köd és szmog borítja, és az utóbbi jó néhány évben alig látunk rendes, csillagos eget a városban, számítógép segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy megismerkedjünk a csillagos ég titkaival” – indította az előadást dr. Szenkovits Ferenc, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense. Emlékeztetett:
Ennek következtében évszázadokkal ezelőtt sokkal jobban ismerték a csillagok állását. Jobban tudtak tájékozódni térben és időben, földrajzi helyek meghatározására, hajózáskor használták, de még a sivatagi vándornépek is az égitestek segítségével tájékozódtak. A tudomány fejlődése szempontjából nagyon fontos a csillagok fürkészése, ugyanis nagyban hozzájárult a matematika fejlődéséhez, hiszen az égbolton a távolságokat fokokban mérjük, és a trigonometria tudománya is ennek köszönhetően alakult ki. A csillagászat így a legősibb természettudománynak is nevezhető.
Fotó: Simó Helga
A professzor kifejtette, hogy régebb sokkal nehezebb dolguk volt az embereknek, mert nem állt rendelkezésünkre számítógépes program vagy okostelefon, amivel manapság már könnyen tudunk információt gyűjteni. Régen térképeket, atlaszokat használtak a csillagászok, hogy segítsék a tájékozódást. Napjainkban már sokkal egyszerűbb a csillagvizsgálás, és ha felhős is az ég, ugyanazt a látványt jeleníthetjük meg bent a szobában.
A csillagászok az észleléseket is gyakran úgy végzik, hogy a távcsövük kint van valahol egy magas hegy tetején, ők pedig ülnek, akár tőle több ezer kilométerre egy meleg szobában, és onnan vezérlik, alig van szükség műszaki személyzetre, amely felügyeli a távcsöveket.
– jegyezte meg nosztalgikusan Szenkovits.
Fotó: Simó Helga
Hozzátette, hogy például a Stellárium programot nagyon kényelmesen lehet használni, csak arra kell figyelni, hogy be kell állítani indításkor a megfigyelési helyet. Azonban ha valaki mondjuk New Yorkból akarja nézni a csillagokat, azt is megteheti. Évet, napot, hónapot is ki lehet választani, vissza lehet menni akár időszámításunk elé is. De „el lehet menni” a Földről, és a Holdról is megtekinthetjük az égitesteket.
A számítógépes program segítségével „felnéztünk” az égre. A professzor elmondása szerint ha a horizont fölött megszámoljuk őket, legfeljebb 3000 pöttyöt látunk. A többségük ugyanolyan alakzatba szerveződve mozog évszázadokon át, egymáshoz viszonyított helyzetüket nem változtatják, ezek az állócsillagok. De néhány égitest közülük vándorol az égen, és egy év alatt egészen bonyolult pályákat írhatnak le.
Ezt a hét égitestet imádták, amelyek számára templomokat is építettek. A csillagokat már az ókorban fényességük szerint osztályozták. Minél fényesebbek, annál kisebb a magnitúdószámuk. Ezek megnézhetőek a csillagnéző program segítségével.
A Nemzetközi Csillagászati Unió véglegesítette a csillagképeket, összesen 88-at. Rengeteg közöttük a mitológiai név, a használati tárgy és az állatnevek
Fotó: Simó Helga
A Föld felszínéhez hasonlóan égi országot határoztak meg az égbolton, és az azokban összetartozó csillagokat fantáziarajzokkal díszítették fel, és csillagképeket kezdtek bevezetni az égbolton való tájékozódás elősegítése érdekében. A szomszédos csillagok által alkotott alakzatokat csillaképekbe sorolták. Habár szabad szemmel mindig csak az égbolt felét láthatjuk, ha elindítjuk az applikációt, felgyorsítva követhetjük az „égitestek mozgását”. Valójában ez a Föld tengelye körüli forgásának a következménye, és csupán mi észleljük úgy, mintha az égbolt forogna körülöttünk.
Ha ezt a „forgást” figyeljük, megállapítható, hogy van egy olyan pont az égbolton, amelt mintha sohasem mozdulna el.
A legtöbb csillagképre jellemző, hogy felkelnek, delelnek és lenyugszanak, de vannak, amelyek nem: ezek a cirkumpolárisak, amelyek mindig ott járnak a horizontunk fölött. A leglátványosabbak a Nagy Göncöl (Ursa Major), a Kis Göncöl (Ursa Minor), a Sárkány (Draco), a Cassiopeia vagy a Cepheus.
A csillagképek ábrázolása
Fotó: Simó Helga
A tavaszpont és az őszpont ugyanis vándorol. Éppen ezért az, hogy a nap éppen melyik hónapban melyik csillagképen halad át, nem egyezik azzal, amit a horoszkópban olvashatunk.
Az egyetemi docens felhívta a figyelmet, hogy a Stellarium csupán egy lehetőség a sok közül a csillagok fürkészésére, de számos más számítógépes program is létezik, mint például a Cartes du Ciel. Illetve telefonon használható a Skymap nevű alkalmazás, amely úgy működik, hogy amerre fordítja az ember a telefonját, ott a képernyőn megjelennek az égitestek, és könnyen beazonosíthatók.
Hét napon át, július 20−26. között hét Beszterce-Naszód megyei településre látogat el az Ifjúsági Karaván, amelyet néhány évnyi szünet után idén ismét megszervez a besztercei MADISZ – mondta a Kolozsvári Rádiónak Zoltán-Sipos Tímea, a szervezet elnöke.
Fapados repülőjárattal utazott hétfő este Nicușor Dan államfő Milánóba a lányával, az egyik utas által a repülőgépről közzétett képek tanúsága szerint. Az elnök sajtóhírek szerint várhatóan szerdán tér vissza az országba.
Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia tagja a torinói lepel kutatásának újdonságairól számolt be – írta a Vatican News magyar nyelvű honlapja.
Az Olasz Posta (Poste Italiane) bejelentette, hogy több száz, a pápának címzett levél érkezik a fiumicinói válogatóközpontba. Megválasztása óta folyamatos ez az arány.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
szóljon hozzá!