Folyamatosan gyarapodik a háromszéki Zabolán működik a Csángó Néprajzi Múzeum kollekciója
Fotó: csangomuzeum.ro
A háromszéki Zabolán működő Csángó Néprajzi Múzeumban új, időszaki tárlat nyílik pénteken 15 órától. A Csángótelep 1935–1996 című tárlat megnyitójának házigazdája Pozsony Ferenc akadémikus, a Csángó Néprajzi Múzeum alapítója.
2022. szeptember 23., 10:332022. szeptember 23., 10:33
Az eseményen tárlatvezetést tart Kinda István néprajzkutató, a kiállítás kurátora, beszédet mond Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.
A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum 2003. szeptember 14-én nyílt meg. Amint a gyűjtemény honlapján olvasható ismertetőben szerepel, az első kiállítás „történelmi jelentőségű létesítmény” avatóját jelentette, hiszen a Kovászna megyei múzeumi hálózat új intézménnyel gyarapodott, Háromszék kultúrapártoló közönsége új látnivalókkal és programokkal jelentkező helyszínt fedezhetett fel.
A több évszázada Moldvában élő csángó magyaroknak a zabolai avatóünnepségig nem volt a középkorias kultúrájukat bemutató, önálló, jogi státussal rendelkező intézménye, s hogy ezt Székelyföld délkeleti csücskében, a Moldvába vezető Ojtozi-szoros közelségében sikerült létrehozni, több összefüggő tényezőnek tulajdonítható.
A Csángó Néprajzi Múzeum néven intézményesült gyűjtemény a zabolai származású Pozsony Ferenc néprajzkutató több évtizedes gyűjtőmunkája során létrehozott gazdag tárgyállományon alapszik. Az 1970-es években induló néprajzi és helytörténeti kutatások során előbb Zabola, majd a szűkebb háromszéki régió székely, román és cigány ajkú lakosságának sajátos kultúráját tükröző tárgyak kerültek a gyűjteménybe, majd az 1980-as évektől ez az anyag erdélyi szász, valamint jelentős moldvai és gyimesi csángó, muzeális értékű tárgycsoportokkal gyarapodott.
A gyűjtés során adományként kapott, illetve vásárolt értékek – viseletek, textíliák és használati eszközök – Zabolán egy régi házban kerültek kiállításra, mely már 1974-től a látogatók számára is hozzáférhetővé vált, így a magángyűjtemény zabolai tájházként fokozatosan beilleszkedett a település és a térség látnivalóinak sorába. Az 1989-es rendszerváltás után a csángók felé irányuló nemzetközi figyelem eredményeként a külvilág számára a páratlan folklórkincs mellett nagyon gyorsan felértékelődtek azok a tárgyi elemek – viseletek, mindennapi és rituális használati tárgyak –, melyeket a moldvai csángók népművészetét megjelenítő darabokként tartottak számon.
Moldva csángók által lakott területén az 1990-es évektől kezdve csak elszórt kezdeményezések történtek (pl. Szabófalván, Klézsén) múzeumi gyűjtemény létrehozására, azonban egy-két kisebb magángyűjteményt leszámítva, eredménytelenül.
Bemutatta kedden a brit uralkodónak az őt ábrázoló új fontbankókat a Bank of England kormányzója.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!