Tubarózsával virágoztatnák fel Holdvilágot – Sokan kedvet kaptak a kertészkedéshez a Szeben megyei faluban

•  Fotó: Szucher Ervin

Fotó: Szucher Ervin

A tubarózsa-termesztés hagyományától, illetve a rendkívül illatos és szép virág által odacsalogatott látogatóktól várják településük fellendülését a holdvilágiak. A szászok által meghonosított tubarózsakultuszra a Szeben megyei község önkormányzata néhány éve kétnapos fesztivált is „épített”.

Szucher Ervin

2019. augusztus 06., 07:482019. augusztus 06., 07:48

2019. augusztus 06., 07:532019. augusztus 06., 07:53

A Segesvárt Medgyessel összekötő országúttól kissé félreeső Holdvilág bejáratánál mindössze egy kisebb pléhtábla jelzi, hogy az ember a tubarózsák vidékére tévedt. A több mint hétszáz éves falu főutcája semmivel sem különb más szász falvakénál. Az evangélikus templomnál és a mögötte meghúzódó egykori felekezeti iskolánál mintha évtizedekkel ezelőtt megállt volna az idő. Ha épp nem tubarózsa-fesztivál van, a falu utcáin alig látni egy-egy idősebb lelket. Mindössze a valamikor németek által lakott házak átalakítása és újraszínezése jelzi, hogy Holdvilágon mégiscsak van élet. Más, mint amilyent az egykori Halwelagen ősközössége élt.

Kitáruló kapuk, nyíló tubarózsák

A gyanútlan vendég talán nem is gondolná, hogy a magas, átláthatatlan, jellegzetes királyföldi porták mögött micsoda látvány fogadhatja. Pontosabban fogadja is, hisz

az augusztus eleji tubarózsa-fesztiválon rendszerint kinyílnak a szárnyas kapuk, és a házigazda vagy szakavatott idegenvezető kíséretében be lehet járni az udvar csűr mögötti részén elterülő tubarózsatáblákat.

Azokat, amelyek közelében bő három évszázaddal ezelőtt, 1704. január 28-án a Guti István vezette erdélyi kuruc haderő súlyos vereséget szenvedett. A községközpontban csaknem huszonhét család foglalkozik nagybani termesztéssel.

„Valamikor az Osztrák–Magyar Monarchia idejében a szászok honosították meg a tubarózsa-termesztést. Akkoriban a szászok voltak a gazdák, a románok a munkásaik.

Idézet
Az öregek elmondásaiból tudjuk, hogy a szászok dolgoztatták ugyan a románokat, de nem bíztak meg bennük. Minden este kiforgattatták a zsebüket, nehogy ellopjanak néhány virághagymát és ezzel a termesztés titkait”

– meséli lapunknak Nicolae Lazăr, az ezerfős község polgármestere. Az idő múlá­sával a románság nemcsak a kivándorolt szászok gazdaságait vette át, hanem jó szokásaik közül is ragadt rájuk egy pár. Mint például a tubaró­zsák iránti szeretet.

•  Fotó: Szucher Ervin Galéria

Fotó: Szucher Ervin

Az egyik termesztő, Munteanu bácsi azt is tudni véli, hogy egy bizonyos vén Günthernek köszönheti a románság, hogy tovább éltetheti a hagyományt. „Ő volt az első, aki valamikor a háború után tubarózsát ültetett, őt még öt-hat család követte. Sokáig nem akarták kiadni a kezükből az üzletet, de egy szép napon az öreg, aki majdnem száz évet is elélt, magához hivatott, és a kezembe nyomott egy pár virághagymát.

Idézet
»Fiam, ez egy maroknyi föld, vagy egy maroknyi arany. Csak tőled függ, mivé válik« – mondta.”

Az akkori fiatalember megértette az üzenet lényegét.

Szép, illatos, de rendkívül igényes

A termesztők közül sokan most sem értik, miként tudtak a szászok oly jól megélni a rendkívüli figyelmes gondozást igénylő tubarózsából. Mert kevés az a virág, amellyel annyi munka van, mint ezekkel. Ráadásul Erdélyben vágott virágként és hajtatással termesztik, nem a parfümök alapanyagát képező illóolaja miatt. Ioan Stoica egy 35 áras ültetvényre kalauzol, ahol becslése szerint legalább 90 ezer szál virág nő.

Idézet
El tudja képzelni, hogy ezt napi 40 ezer liter vízzel kell öntözni? Ennyi nem is jönne a vezetékből, mi kijárunk a Küküllőre, és tartálykocsival hozzuk be”

– világosít fel. Kérdésünkre, hogy a vízügyesek még nem kaptak észbe, hogy megfizettessék a folyóból kiszivattyúzott vizet, nemmel válaszol, de hozzáteszi, hogy a közeli Erzsébetvároson ismer olyan gazdát, aki az uniós pályázatát csak azok után adhatta le, miután a szivattyújára vízórát szerelt. „Még hozzáteszem, hogy három évre van szükség, amíg a virághagymából nyíló tubarózsa lesz. Abból a hagymából, amelyet a tél beállta előtt egyenként kiveszünk a földből” – mondja az idegenvezetőnk.

•  Fotó: Szucher Ervin Galéria

Fotó: Szucher Ervin

Akárcsak a legtöbb gazda, a holdvilági Erdei Minodora meg a válhídi Ţilli Alina Zsuzsanna is tíz-tíz áras felületen termeszt virágot. Míg előbbi kényszerből választotta a kertészkedést, ugyanis mint fogalmaz, túl fiatal a nyugdíjba vonuláshoz, de túl idős az új munkahely találásához, utóbbi kereset-kiegészítésként vágott bele a kertészkedésbe.

És bár a nagykereskedők sokszor másfél-két lejes ajánlatukkal csúfot űznek a termesztőkből, a jelenlegi 3 lejes értékesítési árból már meg lehet élni.

A gondot a segítség hiánya jelenti, hisz a szászok helyét átvevő román vagy néhány magyar gazdának már nincs ki segítsen, pedig munka nélküli cigány volna elég mindkét faluban. Csakhogy míg a reneszánsz kori Olaszországban a fiatal lányokat nem engedték az ültetvények mellett sétálni, nehogy megrészegüljenek bódító illatától, és csábításba essenek, Holdvilágon, a tubarózsák földjén sem mindenki számára vonzó a virág.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 18., hétfő

Drága a kaviár és a libamáj: csillagászati áron kínálják a szilveszteri csomagot Brassópojánán és a Prahova völgyében

Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.

Drága a kaviár és a libamáj: csillagászati áron kínálják a szilveszteri csomagot Brassópojánán és a Prahova völgyében
2024. november 17., vasárnap

A precíz munkában rejlik a hangszerkészítés sikerének titka

A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.

A precíz munkában rejlik a hangszerkészítés sikerének titka
2024. november 16., szombat

Hosszú zenei pályát futna be a két új dallal előrukkolt NÉKED zenekar (VIDEÓ)

Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.

Hosszú zenei pályát futna be a két új dallal előrukkolt NÉKED zenekar (VIDEÓ)
2024. november 15., péntek

Az önfelfedezés útja – Mozikban a Via Transilvanica-film (VIDEÓ)

Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.

Az önfelfedezés útja – Mozikban a Via Transilvanica-film (VIDEÓ)
2024. november 15., péntek

Továbbörökítenék a torockói hímzést és csipkeverést

Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.

Továbbörökítenék a torockói hímzést és csipkeverést
2024. november 14., csütörtök

Közel tízmillió euróval lett gazdagabb a szerencsés lottózó

Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.

Közel tízmillió euróval lett gazdagabb a szerencsés lottózó
2024. november 14., csütörtök

Négyszeres világrekorder lett Thurzó Zoltán: a leggyorsabb billentyűjáték csúcsa is a zongoraművészé

A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.

Négyszeres világrekorder lett Thurzó Zoltán: a leggyorsabb billentyűjáték csúcsa is a zongoraművészé
2024. november 12., kedd

Egyre többen próbálják ki a digitális detoxot

A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.

Egyre többen próbálják ki a digitális detoxot
2024. november 12., kedd

Miniatűr műszívvel versenyeznek Japánban jászvásári diákok

A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.

Miniatűr műszívvel versenyeznek Japánban jászvásári diákok
2024. november 12., kedd

Szénlábnyomot mérő applikációt fejlesztettek ki és díjaztak Kolozsváron

Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.

Szénlábnyomot mérő applikációt fejlesztettek ki és díjaztak Kolozsváron