Szilágysági népviseletvarrás – Krasznán a 88 éves Mari néni átadta tudását a fiatalabb generációknak

Viseletmustra. Bogya Anna, Lelik Berta és Haraklányi Mária a népviseletvarró tanfolyam krasznai állomásán

Fotó: Facebook.com/SzIT

Hagyományápolás, a kulturális örökség megőrzésének, illetve továbbadásának céljával tartottak népviseletvarró tanfolyamot Krasznán. A szervezők év végéig Szilágy megye több településére és a szomszédos megyékre is szeretnék kiterjeszteni a kezdeményezést.

Bede Laura

2019. május 18., 13:192019. május 18., 13:19

Véget ért a Szilágy megyei Krasznán a Varrd magad a viseleted! elnevezésű népviseletvarró tanfolyam. Egy hónapon át hetente két alkalommal, pénteken és szombaton összegyűltek a lányok, asszonyok elsajátítani azt a tudást, ami jóval több, mint megvarrni egy átlagos ruhadarabot – mondta el megkeresésünkre Bogya Anna, a program főszervezője.

Az RMDSZ nőszervezetének ifjúságért felelős alelnöke hozzátette, a viseletvarrásnak számos olyan praktikája van – ráncok, fodrok, piék –, amit

csak úgy lehet megtanulni, ha az idősebb generáció átadja sok-sok éves tapasztalatát.

Így volt ez Krasznán is, ahol a 88 éves Haraklányi Mária (Mari néni) – aki édesanyjától és nagymamájától tanulta ezt a „szakmát” – hétről hétre, lépésről lépésre megtanította az alapismereteket annak a 22 lelkes jelentkezőnek, akik számára fontos a hagyományápolás, a kulturális örökség megőrzése, illetve továbbadása.

A tanfolyamra jelentkezők között nagyon sokan ismerték már a gépi varrás fortélyait, de szép számmal akadtak olyanok is, akik soha életükben nem varrtak még. Ők gyakorlatilag itt, nálunk tanultak meg varrni”

– fogalmazott a kezdeményező, aki maga is lelkesen részt vett a tanfolyamon, és megvarrta saját viseletét. Kifejtette, napjainkban egyre kevesebben hordanak már népviseletet, Krasznán nagyon kevesen varrnak ilyen ruhákat, és azt is inkább az idősek, így született meg az ötlet, hogy indítsanak egy népviseletvarró tanfolyamot. A Csoóri Sándor Alaphoz benyújtott pályázat megnyerése után varrógépeket, megfelelő felszereléseket, anyagokat vásároltak, és gőzerővel nekiláttak a munkának.
A legelső találkozás alkalmával Mari néni és Lelik Berta, a Petőfi Sándor Művelődési Ház kulturális referense, a helyi Bokréta néptáncegyüttes vezetője bemutatta külön-külön a krasznai népviselet darabjait, elmesélték, hogy mitől krasznai egy viselet, ezt követően pedig Boros András szakszerű segítségével üzembe is helyezték a varrógépeket. Az újoncok hamar megtanulták, hogyan kell befűzni a cérnát, hogyan kell spulnizni, és rövidesen már nagy odaadással készültek a pendelyek, alsószoknyák, szoknyák, kötények, lengyelingek, végül pedig a zsinóros mellények.

A Szilágy megyei településen bevett szokássá kezd válni, hogy húsvétkor és pünkösdkor népviseletben mennek a nők templomba.

A tanfolyamon részt vevő krasznai nők húsvét vasárnapján a most készült viseleteikben vettek részt az istentiszteleten.

A műhely jelenlegi állomása Szilágybagos, ahol május elején indult el a négy héten át tartó tanfolyam, majd Szilágyballa és Perecsen következik. A szervezők év végéig több Szilágy megyei településre és a szomszédos megyékre is szeretnék kiterjeszteni a projektet, hogy minél több helyen felelevenedjék a hagyományokból formálódó mesterség, és nehogy örökre elvesszen a hosszú évtizedek alatt felgyülemlett értékes tudás. A listát a részletes programtervvel a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács Facebook-oldalán követhetik nyomon az érdeklődők.

hagyományőrzés népművészet szilágyság