Ambrus Boglárka (jobbra): a zanglaiak mindig vidámak, mosolyognak, kedvesek az idegenekkel is
Fotó: Ambrus Boglárka
Különleges hőszigetelési technikával hoztak létre önkéntesek zanglai női szerzetesek számára egy szobát, amelyben télen is tanulhatnak, imádkozhatnak. Ambrus Boglárka csíkszentsimoni idegenvezető a tibeti kultúra érdekességeiről, az idő és a világ átértékeléséről beszélt a Krónikának.
2019. november 03., 08:012019. november 03., 08:01
2019. november 03., 08:112019. november 03., 08:11
– Két hónapot töltöttél szerzetesek között az Indiához tartozó, Kis-Tibetnek is nevezett Ladakh egyik falujában áram, internet és telefon nélkül. Könnyen hozzá- szoktál a környezethez és ahhoz, hogy nem használhatod a modern technológiai eszközöket?
– A nagy utam előzménye, hogy azt éreztem, nem vagyok igazán boldog, csak sodródom az árral ebben a rohanó világban. Közben pedig háttérbe szorultam én, valamint az élet legfontosabb értékei, mint a boldogság, szeretet, kapcsolatok. Úgy éreztem szükségem van egy lelki utazásra, ami feltölt. Mindig is zavart a túl zajos város, nyüzsgés, folyamatos telefoncsengés. Ezért már évek óta túrázom a hegyekben, ahol nélkülözni tudtam az internetet, térerőt. Szóval a nyári kalandom során egyáltalán nem volt nehéz modern technológiai eszközök nélkül élni az ő világukban, sőt egyre jobban hiányzik és vágyakozom vissza.
– Milyen céllal utaztál a himalájai településre és milyen tevékenységben vettél részt?
– A rohanó világtól való elszakadás, a tibeti életmód megismerése és az önkéntes munkában való részvétel volt a célom. Egyhetes gyalogtúra után érkeztem meg Zanglába, ahol Kőrösi Csoma Sándor is tevékenykedett. Több önkéntes érkezett egyszerre a faluba, mindenki külön családnál kapott szállást. A csapatunk feladata az volt, hogy a helyi női szerzeteseknek építsünk egy szobát olyan hőszigetelési technikával, amelynek köszönhetően a helyiségben télen is tanulhatnak, imádkozhatnak. Fa hiányában a helyiek szárított marhatrágyával fűtenek télen, így nincs arra lehetőség, hogy iskolatermeket fűtsenek ki. Olyan szobát építettünk vályogtéglából, amelynek déli oldala dupla üveggel van beépítve, a másik három oldalon pedig dupla fal és közötte szalma szigetelésként. Ezzel a technikával elérhető az, hogy mínusz 20 fokos hidegben, de napsütésben, a benti hőmérséklet akár 20 fok fölé emelkedhet.
Az önkéntescsapat női szerzetesek számára épített tanuló- és imaszobát
Fotó: Ambrus Boglárka
– Hogyan élnek a helyiek, mit tudtál meg a kultúrájukról, szokásaikról?
– A helyiek vallástudata nagyon erős. A buddhizmus nem egy Istent imád, nem akar senkit fölénk helyezni, csupán arra tanít, hogy önmagunk legyünk. Létezik egy énekszó, szanszkrit nyelvű mantra, amely erőteljes spirituális jelentőséggel bír a körükben: Om mani padme hum (Nézd csak a drágakövet a lótuszban). Ez a szöveg jelenik meg a Mani-köveken, imamalmokon, imazászlókon és ezt énekelik amikor malával (buddhista rózsafűzérrel) kezükben imádkoznak. Fontos számukra a jó karma, amely egy szanszkrit fogalom, és cselekedetet jelent. A hagyományaikban olyan gondolati, fizikai vagy verbális cselekedetre vonatkozik, melynek a jövőben következménye van. Éppen ezért ők mindent megtesznek a jó karma érdekében. Az imamalom is ezt a célt szolgája, ugyanis ha elsétálsz előtte és megpörgeted, jó karmát eredményez.
Minden család mezőgazdasággal foglalkozik. Egyik fő alapanyaguk az árpa, ebből lisztet őrölnek, de sört (chang) és pálinkát (arat) is készítenek, illetve termelnek hagymát, retket, uborkát, babot is. Sokan vegetáriánusok, aki eszik húst, csakis télen teszi. Mivel egész nyáron dolgoznak, így a tél a pihenésről és szórakozásról szól. Ilyenkor az asszonyok kötnek, a férfiak íjászkodnak.
Lelki gazdagság. A zanglaiak nagy szegénységben élnek, minden nap új kihívást jelent számukra
Fotó: Ambrus Boglárka
– Melyik az a pillanat vagy tapasztalat, amely ott-tartózkodásod során a legnagyobb nyomot hagyta benned?
– Az idő fogalma tudatosult bennem: tényleg arra van időnk, amire szánjuk. Zanglában jöttem rá igazán arra, hogy régebben milyen sok időt elpazaroltam a különféle alkalmazások haszontalan böngészésével, ugyanis ezektől sem intelligensebb, sem boldogabb nem lettem. Egy könyv elolvasása sokkal többet jelent, úgyhogy megdupláztam az olvasással töltött időt és csökkentettem a telefon használatát. Fontosabbá vált a kapcsolataim ápolása, hogy mindig szánjak időt a személyes találkozásokra, néhány órán keresztül minden külső hatást kizárva figyeljek az emberekre.
– Megváltozott a világszemléleted a ladakhi utad után?
– Nem mondhatnám, hogy megváltozott a világszemléletem, inkább megtanultam átértékelni a világot, amelyben születtem és élek. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy az otthonomban mindig van áram, a csapból folyik a víz, gombnyomásra meleg lesz a lakásban, a sarki üzletben szinte bármit megtalálok, a mosógép kimossa ruháim és még sorolhatnám. A világ nagyon sok országában nincs ilyen luxus, az emberek gazdálkodnak és megbecsülik azt a keveset, ami van. Most már jobban kihasználom a természet adta lehetőségeket, például napelemes töltőt használok a telefonomhoz, sokszor kézzel és kevés vízzel mosom ki a ruháimat, igyekszem azt megenni, ami a családi kiskertben megterem és nem rohanok a bevásárló központokba élelmiszert vásárolni.
Fotó: Ambrus Boglárka
– Ezt az utat azoknak tudom ajánlani, akik elég erősek ahhoz, hogy elszakadjanak a modern világtól, spirituális feltöltődésre vágynak vagy keresik önmagukat.
Fotó: Ambrus Boglárka
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
A nyári hőségben az autók utastere könnyedén szaunává válhat , ami komoly biztonsági kockázatot is jelent, ugyanis ha a belső hőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot, annak hatása a sofőrre olyan, mintha 0,05 százalékos véralkoholszinttel vezetne.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!