„A zaj miatt a madarak nem hallják olyan jól egymást, pedig a madáréneknek igen fontos szerepe van a párválasztásban, a territórium védelmezésben. Szintén érdekes, hogy a riasztó hangokat sem hallják meg annyira jól. A madaraknál a fajok között is működnek univerzális riasztóhangok, ha közeledik valamilyen ragadozó madár az égből vagy a földről, akkor nem tudják egymást annyira hatékonyan figyelmeztetni” – részletezte a biológus.

Hozzátette, a járványügyi korlátások miatt a nagy autóforgalom megszűnt, vagy legalábbis jelentős mértékben csökkent, így valamivel jobb lett a madarak életkörülménye. Rámutatott, nem végeztek erre vonatkozó konkrét vizsgálatot, mivel ahhoz előzetes, erre a célra gyűjtött adatok kellenének, de az előzményeket tekintve szerinte főként a városokban élő madarakra pozitív hatással van a jelenlegi helyzet.

„Több pozitív, bátorító, biztató visszajelzést kaptunk, és az embereknek sikerélményük volt. A tudatosító, nevelő munkát így próbáljuk folytatni. Most nem tudunk eseményeket szervezni, így ilyen úton próbáljuk ösztönözni az embereket, hogy figyeljenek a madarakra” – fogalmazott az ornitológus.

– magyarázta a biológus. Hozzátette, egy hónapos kotlási idő után kelnek ki a fiókák, és még további másfél hónap kell, amíg kirepülnek a fészekből. Június közepe-vége körül elkezdik otthagyni a fészket, de még vissza-visszatérnek. A madarász emlékeztetett, a gólyagyűrűzés június közepén szokott lenni, a fiókák akkor a legmegfelelőbb korúak, és abban az időszakban a legbiztonságosabb gyűrűzni.

A Milvus munkatársa, akárcsak a Magyar Madártani Egyesület felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja. A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen hazavinni őket – mondták a szakemberek. Szabó D. Zoltán ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem ajánlott meg sem fogni ezeket a kis madarakat, ugyanis az emlős ragadozók, például a macskák, ezt megérzik. Rámutatott, egyébként a madaraknak nincs jellegzetes szaguk, viszont a kezünk által otthagyott szagról tájékozódva megfoghatják a kisebb egyedeket a ragadozók.