Ősi magyar eszközökkel fognák ki a kártevő ezüstkárászokat a Szent Anna-tóból

Ősi magyar eszközökkel fognák ki a kártevő ezüstkárászokat a Szent Anna-tóból

Algásodás. A korábbi évekkel ellentétben már a hóolvadást követően bezöldül a Szent Anna-tó

Fotó: Pinti Attila

A túlzott mértékben elszaporodott ezüstkárász és a zöld algák elterjedése miatt jelentősen romlott a Szent Anna-tó vízminősége. A szakemberek szerint egész éves munka szükséges ahhoz, hogy a halakat kitermeljék a tóból.

Krónika

2020. január 15., 12:562020. január 15., 12:56

2020. január 15., 13:072020. január 15., 13:07

A Szent Anna-tó fennmaradása érdekében szükséges lépésekről és azok finanszírozási lehetőségeiről egyeztettek nemrég Hargita megyei elöljárók és biológusok. A kutatók – nagyrészt önkéntes alapon folytatott – megfigyelései alapján

az elmúlt tíz évben a víz minősége aggasztó mértékben romlott.

A tóban robbanásszerűen elszaporodtak az algák, úgynevezett vízvirágzás következett be, és megváltozott az algák fajösszetétele is. Ez annak tulajdonítható, hogy a tó szervetlen növényi tápanyagtartalma (nitrogén és foszfor) jelentősen megnövekedett az utóbbi évtized során, amelynek fő forrásai az emberi anyagcseretermékek (elsősorban a fürdőzéshez, piknikezéshez kötődően).

Emellett – és ezzel összefüggésben – az utóbbi évtizedben, valószínűleg szándékos betelepítés következtében, megjelent, majd mára túlzott mértékben elszaporodott az ezüstkárász (Carassius gibelio) a tóban.

Ez térségünkben nem őshonos, úgynevezett invazív halfaj, amely ahová bekerül, ott képes felborítani a fennálló ökológiai egyensúlyt.

A halak kieszik azokat a mikroszkopikus, zooplanktonnak nevezett állatfajokat, amelyek az algákkal táplálkoznak. Ennek és a szervetlen növényi tápanyagok jelenlétének együttes hatására szaporodtak el az algák – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Imecs István halbiológus szerint el kell kezdeni egy restaurációs folyamatot, amelynek eredményeként valamilyen mértékben visszaáll a tónak a halak megjelenése előtti állapota. „Ha a halakat eltávolítjuk, vagy csökkentjük a mennyiségüket, akkor van esély arra, hogy a zooplankton természetes módon visszaerősödjön, és az algákat elkezdje fogyasztani. A halak nem eszik az algákat, és ilyen krátertóban nem szabadna legyen semmiféle halfaj” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, szerinte egész éves munka szükséges ahhoz, hogy a halakat kitermeljék a tóból. Ugyanis ezt nem lehet szokásos eszközökkel megoldani, mert a halastavak esetében a tavat le szokták csapolni, és úgy halásszák le hálóval, de itt nincs erre lehetőség a tó zártsága miatt.

A biológusok hagyományos, ősi magyar eszközökre bukkantak: varsa, vejsze és különböző hasonló csapdahálók, amelyeket anno a magyarok használtak.

Ezek segítségével szeretnék a halakat folyamatosan kitermelni. Ugyanakkor a tóba bekerülő táp-
anyagmennyiséget is csökkentenék. „A tó peremén, a kráterben és a tó vizében is sok munkát kell végezni ahhoz, hogy valamilyen szintű eredményt tudjunk elérni. Nyilván emellett nagyon sok felmérésre van szükség, hogy a tóban lezajló folyamatokat kövessük és megértsük. Ez kísérleti munka lenne, mivel hasonló mintánk nincsen” – fogalmazott Imecs István.

Máthé István, a Sapientia EMTE biomérnöki tanszékének docense elmondta, ők elsősorban az algákat vizsgálják, és azt tapasztalták, hogy az elmúlt három évben megjelent egy zöld alga a korábbi barna színű algák mellett, és ma már előbbi uralja a tavat. Kifejtette,

a zöld alga a korábbi évekhez képest nemcsak csúcsidőben, augusztusban szaporodik el, hanem már a hóolvadást követően bezöldül a Szent Anna-tó, és azt követően csak erőteljesebb lesz az algaszaporodás.

Ez a folyamat egészen addig tart, amíg befagy a víz. A korábbi kék színről átváltott a tó színe zöldre. A kutató szerint ha sok alga pusztul el, akkor oxigénhiány alakulhat ki, és elszaporodhatnak a velük táplálkozó baktériumok, ami kellemetlen szaghatással járhat. Rámutatott, ha fel tudják mélyebben tárni a különböző behatások mértékét, illetve a halak számát sikerül alacsony szinten tartani, akkor javulhat a Szent Anna-tó vízminősége.

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a közösségi összefogás szükségességét hangsúlyozta. „Mindenkit kérünk, aki teheti, és úgy érzi, hogy ennek a tónak a megmaradása fontos, járuljon hozzá a különböző kutatások elvégzéséhez és a szakszerű beavatkozások végrehajtásához. Ez a tó minket jelképez, mindannyiunk kötelessége, hogy úgy adjuk át a jövő nemzedék tagjainak, ahogy megörököltük” – hangoztatta a tanácselnök.

4 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 06., hétfő

Fémhulladékból alkot az országos tehetségkutatóban szereplő mezőcsávási Kiss Andrea Beatrix

Lenyűgözte az egyik román tehetségkutató zsűrijét a mezőcsávási Kiss Andrea Beatrix, aki fémhulladékból hoz létre különböző tárgyakat, a műsorban például egy balerinát. A fiatal fémműves inspirációjáról, szenvedélyéről beszélt lapunknak.

Fémhulladékból alkot az országos tehetségkutatóban szereplő mezőcsávási Kiss Andrea Beatrix
2024. május 06., hétfő

Avasújvárosban indul az idei Bakator TOUR borpiknik

A 2020. óta Szilágy, Maros és főként Szatmár megyében megszervezett eddigi hét, Picnic in the Vineyard nevet viselő borpiknik idei első kiadására Avasújvárosban kerül sor május 11-én 11 órától.

Avasújvárosban indul az idei Bakator TOUR borpiknik
2024. május 06., hétfő

Beüzemelték az első intelligens sebességkorlátozó „fekvőrendőrt” Romániában

Üzembe helyezték az első intelligens sebességkorlátozót Romániában: Bukaresttől nem messze szerelték fel a „fekvőrendőrként” működő készüléket a helyi hatóságok. A technológiát az országban meghonosító cég más városokban is tesztelné a rendszert.

Beüzemelték az első intelligens sebességkorlátozó „fekvőrendőrt” Romániában
2024. május 05., vasárnap

Ma már inkább az állatok jogait helyezi előtérbe az erdélyi vegán közösség

Kezdetben sokan a növényi alapú étrend egészségre gyakorolt pozitív hatása miatt vonták ki teljesen étkezésükből az állati eredetű eledeleket, idővel viszont az erdélyi vegánok számára az állatok jogainak tiszteletben tartása került előtérbe.

Ma már inkább az állatok jogait helyezi előtérbe az erdélyi vegán közösség
2024. május 05., vasárnap

Dobos-torta, krémes és konyakmeggy – a Százéves Cukrászdában jártunk Gyulán

Korábban többször megfordultam vendégként a gyulai Százéves Cukrászdában, ezúttal azonban Balogh László mestercukrász kalauzolásával tekinthettünk bele a magyar cukrászat történetébe és a hagyományőrző receptjeiben, több terméküket is megkóstolhattuk.

Dobos-torta, krémes és konyakmeggy – a Százéves Cukrászdában jártunk Gyulán
2024. május 04., szombat

Múltidéző babakiállítást „adott a városnak” Sinka Zita sepsiszentgyörgyi gyűjtő

Nem tesz különbséget több mint ezer díszbabája között Sinka Zita, akinek mindegyik darab egyformán kötődik lelkéhez. A sepsiszentgyörgyi gyűjtő tematikusan berendezett kiállításáról, a legrégebbi, 19. századi példányáról, régi álmáról beszélt.

Múltidéző babakiállítást „adott a városnak” Sinka Zita sepsiszentgyörgyi gyűjtő
2024. május 03., péntek

Sikeresen útnak indította űrszondáját a Holdra Kína

Kína sikeresen felbocsátotta pénteken Csang'o nevű holdszondáját, amely a tervek szerint először nyer mintákat a Földet kísérő égitest túlsó, eddig nem kutatott, rejtett oldaláról.

Sikeresen útnak indította űrszondáját a Holdra Kína
2024. május 03., péntek

Elhunyt a Szabad Európa Rádió magyar mohikánja, aki az erdélyi magyarok rendszerváltás előtti helyzetét is dokumentálta

Életének 77. évében elhunyt Rajki László újságíró, a Szabad Európa Rádió (SZER) egykori munkatársa – tudatta családja pénteken.

Elhunyt a Szabad Európa Rádió magyar mohikánja, aki az erdélyi magyarok rendszerváltás előtti helyzetét is dokumentálta
2024. május 03., péntek

A Nyilas Misi Egyesületet támogatja erdélyi előadás-sorozatával Balogh Ottó író, életvezetési mentor

Partiumi, erdélyi és székelyföldi városokban tart előadás-sorozatot Balogh Ottó Budapesten élő író, életvezetési mentor, aki a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület egyik támogatója.

A Nyilas Misi Egyesületet támogatja erdélyi előadás-sorozatával Balogh Ottó író, életvezetési mentor
2024. május 02., csütörtök

Legközelebb 22 év múlva láthatunk olyan látványos csillaghullást, mint most hétvégén

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban. Az idei évre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló valószínűleg nem lesz 2046-ig – tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Legközelebb 22 év múlva láthatunk olyan látványos csillaghullást, mint most hétvégén