Algásodás. A korábbi évekkel ellentétben már a hóolvadást követően bezöldül a Szent Anna-tó
Fotó: Pinti Attila
A túlzott mértékben elszaporodott ezüstkárász és a zöld algák elterjedése miatt jelentősen romlott a Szent Anna-tó vízminősége. A szakemberek szerint egész éves munka szükséges ahhoz, hogy a halakat kitermeljék a tóból.
2020. január 15., 12:562020. január 15., 12:56
2020. január 15., 13:072020. január 15., 13:07
A Szent Anna-tó fennmaradása érdekében szükséges lépésekről és azok finanszírozási lehetőségeiről egyeztettek nemrég Hargita megyei elöljárók és biológusok. A kutatók – nagyrészt önkéntes alapon folytatott – megfigyelései alapján
A tóban robbanásszerűen elszaporodtak az algák, úgynevezett vízvirágzás következett be, és megváltozott az algák fajösszetétele is. Ez annak tulajdonítható, hogy a tó szervetlen növényi tápanyagtartalma (nitrogén és foszfor) jelentősen megnövekedett az utóbbi évtized során, amelynek fő forrásai az emberi anyagcseretermékek (elsősorban a fürdőzéshez, piknikezéshez kötődően).
Emellett – és ezzel összefüggésben – az utóbbi évtizedben, valószínűleg szándékos betelepítés következtében, megjelent, majd mára túlzott mértékben elszaporodott az ezüstkárász (Carassius gibelio) a tóban.
A halak kieszik azokat a mikroszkopikus, zooplanktonnak nevezett állatfajokat, amelyek az algákkal táplálkoznak. Ennek és a szervetlen növényi tápanyagok jelenlétének együttes hatására szaporodtak el az algák – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
Imecs István halbiológus szerint el kell kezdeni egy restaurációs folyamatot, amelynek eredményeként valamilyen mértékben visszaáll a tónak a halak megjelenése előtti állapota. „Ha a halakat eltávolítjuk, vagy csökkentjük a mennyiségüket, akkor van esély arra, hogy a zooplankton természetes módon visszaerősödjön, és az algákat elkezdje fogyasztani. A halak nem eszik az algákat, és ilyen krátertóban nem szabadna legyen semmiféle halfaj” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, szerinte egész éves munka szükséges ahhoz, hogy a halakat kitermeljék a tóból. Ugyanis ezt nem lehet szokásos eszközökkel megoldani, mert a halastavak esetében a tavat le szokták csapolni, és úgy halásszák le hálóval, de itt nincs erre lehetőség a tó zártsága miatt.
Ezek segítségével szeretnék a halakat folyamatosan kitermelni. Ugyanakkor a tóba bekerülő táp-
anyagmennyiséget is csökkentenék. „A tó peremén, a kráterben és a tó vizében is sok munkát kell végezni ahhoz, hogy valamilyen szintű eredményt tudjunk elérni. Nyilván emellett nagyon sok felmérésre van szükség, hogy a tóban lezajló folyamatokat kövessük és megértsük. Ez kísérleti munka lenne, mivel hasonló mintánk nincsen” – fogalmazott Imecs István.
Máthé István, a Sapientia EMTE biomérnöki tanszékének docense elmondta, ők elsősorban az algákat vizsgálják, és azt tapasztalták, hogy az elmúlt három évben megjelent egy zöld alga a korábbi barna színű algák mellett, és ma már előbbi uralja a tavat. Kifejtette,
Ez a folyamat egészen addig tart, amíg befagy a víz. A korábbi kék színről átváltott a tó színe zöldre. A kutató szerint ha sok alga pusztul el, akkor oxigénhiány alakulhat ki, és elszaporodhatnak a velük táplálkozó baktériumok, ami kellemetlen szaghatással járhat. Rámutatott, ha fel tudják mélyebben tárni a különböző behatások mértékét, illetve a halak számát sikerül alacsony szinten tartani, akkor javulhat a Szent Anna-tó vízminősége.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a közösségi összefogás szükségességét hangsúlyozta. „Mindenkit kérünk, aki teheti, és úgy érzi, hogy ennek a tónak a megmaradása fontos, járuljon hozzá a különböző kutatások elvégzéséhez és a szakszerű beavatkozások végrehajtásához. Ez a tó minket jelképez, mindannyiunk kötelessége, hogy úgy adjuk át a jövő nemzedék tagjainak, ahogy megörököltük” – hangoztatta a tanácselnök.
A világ alkoholfogyasztási szokásainak változásával várhatóan több láda égetett szeszt, például vodkát és whiskyt adnak el világszerte, mint palackozott bort – mutat rá a World Spirits Alliance minap közzétett jelentésében, amelyet a Reuters idézett.
Az elmúlt években tapasztalt egyedszám-emelkedések sajnos nem tükrözik a kölöntesügér helyzetének javulását – tudtuk meg Nagy András Attilától, aki többedmagával kutatja a világ egyik legritkább, már csak a Vâlsan folyóban fellelhető halfaját.
Hódház nevű látogatóközpontot avat fel jövő héten a Fogarasi-havasokban létrehozandó nemzeti park részeként a Conservation Carpathia Alapítvány.
A bíróság ejtette a gondatlanságból elkövetett emberölés vádját és megszüntette az Alec Baldwin filmszínész elleni büntetőeljárást, ami egy westernfilm forgatásán az operatőr halálával végződő 2021-es tragédia miatt indult.
Kicsiket és nagyokat egyaránt megszólít, illetve szó szerint megmozgat a hétvégén Bánffyhunyadon szervezendő Kalotaszegi Magyar Napok.
A turizmus okozta környezetszennyezést próbálja megfékezni Koppenhága idegenforgalmi szervezete, amely kísérleti jelleggel július 15. és augusztus 21. között elindítja a CopenPay elnevezésű kezdeményezést.
Szociálisan hátrányos helyzetű, tehetséges diákok számára hirdet nyílt pályázatot az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. A kiírás a 2024/2025-ös tanévre szól népzene, néptánc és kézművesség kategóriákban.
Nyílik a szép, védett havasi gyopár, más nevén csillagvirág a Máramarosi-hegység Nemzeti Parkjában – közölte Facebook-oldalán a Romsilva állami erdészet.
A Metallica és a Scorpions slágereire tombolhatnak hétvégén a kézdivásárhelyi motoros fesztivál résztvevői, akiket július 12–14. között pálinkakóstolóval, babgulyással, különböző ügyességi versenyekkel várnak.
A DreamWorks Animation bejelentette, hogy elkészítik a Shrek ötödik epizódját, ami 2026 júliusában kerülhet majd a mozikba – számolt be róla kedden a Variety.com.
4 hozzászólás![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)