Fotó: Pixabay.com
A politikai korrektség (PC) mozgalma az európaitól nagyon eltérő és távoli, amerikai kulturális környezetből nőtte ki magát, ezért van az, hogy sokak számára nehéz vele azonosulni – hangzott el azon az online beszélgetésen, amelyen magyarországi nyelvész és politológus járta körül többek között a PC kettős megítélését, a „verbális higiénia” társadalmi jelentőségét.
2021. január 11., 10:212021. január 11., 10:21
A nyelvhasználat és a politika kölcsönhatásáról, a „verbális higiénia” társadalmi jelentőségéről, a szólásszabadság határairól és a politikai korrektség (PC) kettős megítéléséről szóló, online vitaestet rendezett a magyarországi Eötvös Csoport. A felmerülő témákat és álláspontokat Barát Erzsébet nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem oktatója és Pál Gábor politológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója elemezte.
Leszűkítve a magyar közbeszéd kereteire, a szakemberek így határozták meg a politikai korrektséget: kisebbségi csoportokkal szemben sértő, kirekesztő, sztereotípiákat alkalmazó megnyilvánulások mellőzése, kiküszöbölése. A gyűlöletbeszéd ellentéte, azaz inkluzív megnevezések használata. Arra a kérdésre, hogy miért osztja meg ennyire a magyar közvéleményt a politikai korrektség, Pál Gábor a jelenség amerikai eredetét hozta fel magyarázatként. Elmondása szerint a PC-mozgalom egy,
Mint elhangzott, negatív megítélése ellenére a PC mégis olyan fogalom, jelenség, amivel szükséges foglalkozni. Jelentősége annak tudható be, hogy a beszéd, főként a nyilvános megszólalások társadalmi és politikai következményeket vonnak maguk után. A nyelv nemcsak leírja, hanem alakítja is valóságot, például a különböző társadalmi csoportok identitását és annak széles körű megítélését. Ilyen értelemben tehát a politikai korrektség elvei az egyenlő közéleti viszonyok kialakítására törekszenek.
Barát Erzsébet felhívta a figyelmet arra, hogy
A nyelvész kitért olyan sajátos esetekre is, amikor nem számít stigmatizálásnak vagy diszkriminációnak adott kifejezések használata. Példaként az ironizálást és a szó szerinti idézést hozta fel. Természetesen arról is szó esett, hogy miért lehet akár ideológiai terrorként is értelmezni a politikai korrektséget. Pál Gábor elmondása szerint ez akkor történik meg, ha a fogalmat tévesen a cenzúrával azonosítjuk. A politológus verbális higiéniaként definiálta a politikai korrektséget, ami a verbális agresszió, a „szavakkal történő verés” elkerülését jelenti, és civilizáltabb kommunikációt eredményez.
A vitaest alatt többször felmerült a kérdés, hogy a politikai korrektség paraméterei korlátozzák-e a szólásszabadságot, a szabad véleménynyilvánítást. A szakértők a PC-t egyfajta önszabályozásként határozták meg, ami azt javasolja az embereknek, hogy mielőtt „beszólnának”, bántó megjegyzéseket tennének egy személyre vagy társadalmi csoportra, gondolkodjanak el azon, hogy egyáltalán érdemes-e megszólalniuk. Többek közt arra a konklúzióra jutottak,
A beszélgetés résztvevői szerint sokaknak magával a „politikai korrektség” kifejezéssel van problémájuk, nem magával a fogalom jelentésével. A szó a mások iránt érzett és kimutatott empátiát, illetve tiszteletet jelenti, ami az emberek alapvető egymáshoz való viszonyulási módja kellene hogy legyen. „Az egyenlő bánásmód pedig mindenkinek jár nemzetiségtől, rassztól, nemtől, ideológiai meggyőződéstől függetlenül” – hangzott el a beszélgetésen.
Joldes Xénia
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!