A 19. században épült berenczei Kováts kúria a Szatmár megyei Sándorhomok környékének legkülönlegesebb épülete
Fotó: Facebook/Sándorhomoki Kováts Kúria
Nyílt napot tartanak a Szatmár megyei Sándorhomokon található Berenczei Kováts-kúriában. A Homoki equinox elnevezésű rendezvényen az érdeklődők nemcsak a kúria történetével ismerkedhetnek meg, hanem változatos programokon is részt vehetnek – mondta el a Krónikának Gönczy Tamás szervező.
2022. szeptember 23., 13:122022. szeptember 23., 13:12
Népszerűsíteni szeretnék az épített örökséget, és életet lehelni a környék legkülönlegesebb épülete, a Szatmár megyei Sándorhomokon található Berenczei Kováts-kúria falai közé, amely egy-egy nap kivételével egész évben zárva tartja a kapuit – mondta el a Krónikának a hétvégi nyílt nap szervezője, Gönczy Tamás. Szombaton tartják a Homoki equinox elnevezésű eseményt, amely változatos programokat kínál a közönségnek.
A Szatmár megye északi részén található Sándorhomokon a 19. században épült a református templom jobb oldalán, a nagy park közepén a Berenczei Kováts-kúria, amelyet Kováts Eduárd építtetett – mondta érdeklődésünkre az esemény szervezője. Kifejtette, az épület egyhektáros udvar közepén helyezkedik el, alapterülete 750 négyzetméter.
Fotó: Facebook/Sándorhomoki Kováts Kúria
A kúriában három szalon volt berendezve: az úgynevezett sárga, kék és piros szalon. A férfiak és nők az ebéd utáni kávét külön szobákban fogyasztották el, a szalonok fontos beszélgetések, kártyázás helyszínei voltak. Berenczei Kováts Eduárd igazi kultúrember volt, hatalmas könyvtárából több ezer kötetet ajándékozott a katolikus püspökségnek.
Kováts Eduárd az 1860-as években a régi kúria helyén újat építtetett a kor egyik leghíresebb építészével, Ybl Miklóssal, aki az építkezés ideje alatt a család vendége volt. Mivel a kúria az idő múlásával kicsinek bizonyult, a már meglévő épületet 1912-ben két új szárnnyal és egy toronnyal bővítették ki. Végső formáját az átalakított teraszos feljáróval és a hátsó lépcsővel 1923-ban nyerte el. A kúria klasszicista stílusban épült, ami abban a korban közkedvelt és jellemző építészeti stílus volt. Az épületben külön dolgozószoba nyílt a külső folyosóról, az egyetlen, amely padlóval rendelkezett, hogy súrolni lehessen. Ide bárki a faluból vagy a személyzet közül, akár az istállóból is, bejöhetett. Kováts Eduárd innen irányította a gazdaságot, itt bárkit fogadott, aki gondjával hozzá fordult.
Fotó: Facebook/Sándorhomoki Kováts Kúria
A család tulajdonában 1949. március 3-ig állt a kúria, az ott lakókat kilakoltatták, az épületet államosították. Eleinte határőrállomásként használták, mivel a település a magyar, román, ukrán hármashatár mellett fekszik. Később fogdaként funkcionált, majd óvodának, iskolának adott otthont. Az épület az 1990-es évek közepén visszakerült a család tulajdonába. Beleegyezésükkel kilenc évig még itt működött a magyar iskola.
A kúria jelenleg is felújításra vár, az épület belső része mai napig az iskola nyomait őrzi. Jelenleg az épület üresen áll, időnként kisebb rendezvényeknek ad otthont. Megtekinthető egy kiállítás az épület történetéről, valamint kisebb installációk. „Mivel az ingatlan családi tulajdonban van, legtöbbször csak a család látogatja. Egy-egy nyílt nap alkalmával, igyekszünk kivételt tenni és élettel megtölteni. Szélesebb körrel megismertetni nem csupán a kúriát, hanem annak történetét is, hiszen ez egy darabkája múltunknak, örökségünknek” – tette hozzá Gönczy Tamás.
Bogrács és tábortűz
Fotó: Facebook/Sándorhomoki Kováts Kúria
A felfedezésre éhezők beleshetnek a kúria szobáiba, feltérképezhetik az évszázados épület zeg-zugait, egykori élettereit. Idén először ad otthont a kúria kortárs művészeti kiállításnak: Mitroi Tímea és Valer Sasu alkotásait tekinthetik meg a látogatók. A kiállítás mellett a falak közé költözik egy ízlésesen kialakított fotósarok is, ahol egy-egy fényképet készíthetnek emlékbe az érdeklődők.
Újdonságnak számít a töklámpásfaragás is, mely során mindenki szabadjára engedheti a kreativitását. A szobákon áthaladva egyedi térinstallációk fogadják a közönséget. A hátsó kertben tollaslabdázni és focizni lehet. A szervezők a kulináris élvezetek jegyében egy tál betyáros berenczei bográcsra is vendégül látják a rendezvényre érkezőket. Az est leszálltával tábortüzet raknak. Gönczy Tamás azt mondta, az érdeklődők kövessék figyelemmel a kúria Facebook-oldalát, mivel a jövőben terveznek még hasonló jellegű eseményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén virágvasárnap is táncmozdulatokkal idézik fel Jézus szenvedéstörténetét Csíksomlyón. Oláh-Bányay Iringó, a Csíksomlyói Passió Csoport szereplője, szervező a passiójátékok hagyományáról, az előadás köré épült közösségről beszélt a Krónikának.
Különleges története van a székelykáposztának, amely nem is az erdélyi népcsoport finom fogásaként volt egykor ismert. Az étel megszületéséhez a legendák szerint Petőfi Sándornak is van köze.
A Titanic katasztrófájának 113. évfordulójára elképesztő újdonsággal készült a National Geographic: április 12-én bemutatják a Titanic: Digitális újjászületés című dokumentumfilmet.
A magyar, valamint az európai és amerikai zenei örökség eklektikus dalait adja elő amerikai turné keretében a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium Péterffy Gyula-kórusa. Ördög Ödön karvezető a felkészülésről, a repertoárról beszélt.
Hidat építene a Kotori-öböl fölé Montenegró, ezzel egy öt évtizedes elképzelés valósulna meg az Adria-parti országban.
Jövő év áprilisától minden belga állampolgárnak kötelező lesz az úgynevezett kibervédelmi jogosítvány megszerzése, ha továbbra is hozzá szeretnének férni az internethez – jelentette be a belga kiberbiztonsági központ (CBB).
A világ legjobb mészárosaival mérkőzött meg Bíró László marosvásárhelyi hentes, aki tagja volt a párizsi mészáros-vb-n Romániát képviselő csapatnak. Bíró László a francia fővárosban szervezett világversenyről, a mesterség kihívásairól mesélt a Krónikának.
Egy idős Buzău megyei nő évtizedeken keresztül ajtótámaszként használta a folyómederben talált követ, amelyről utólag kiderült, hogy a világ legnagyobb egybefüggő borostyánköve, az egymillió euró értékű darab most múzeumban látható.
Három évvel ezelőtt szinte a nulláról, az alapoktól kezdte újjáépíteni a Marosvásárhelyi Állatkertet Szánthó János igazgató. A nemzetközileg elismert szakember az elmúlt időszak kihívásairól, megvalósításairól, új tervekről beszélt a Krónikának.
A fejfedők, kalapok több évszázadnyi divatjainak történetéről hallgathatnak meg előadást az érdeklődők Kolozsváron a Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!