A nyáron etetett madarak ősszel nem vonulnak el, a mesterségesen fenntartott táplálékbőség „kikapcsolja” a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést
Fotó: Vajda József/Milvus Group
Egyáltalán ne etessük a vizek partján élő madarakat, és csak a téli hónapokban tápláljuk a kertekben, parkokban lakó énekesmadarakat mivel többet ártunk, mint segítünk, ha nyáron élelmet biztosítunk számukra – hívta fel a figyelmet Marton Attila, a Milvus-csoport madárvédelmi egyesület munkatársa. A szakember megkeresésünkre azt is elmondta, mit tehetünk, ha kirándulások, séták során fészekből kiesett fiókát találunk.
2021. július 17., 10:262021. július 17., 10:26
Nem szükséges etetni a folyók, tavak partján vagy városi környezetben élő vízimadarakat. Etetésük tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét – hívta fel a figyelmet Marton Attila, a marosvásárhelyi székhelyű Milvus-csoport madárvédelmi egyesület munkatársa. A szakember megkeresésünkre azt is elmondta,
Arról is beszélt, hogy mi a teendő, ha fészekből kiesett fiókát találunk a nyári kirándulások, séták során.
Az Erdélyben költő vízimadarak nyáron nemigen kerülnek kapcsolatba az emberrel, mivel eldugott helyeken, nádasban, épületek tetején, kavicszátonyokon költenek, ennek ellenére víz melletti sétáink során találkozhatunk néhány szárcsával, tőkés récével, vízi tyúkkal, sőt sirállyal, hattyúval is. A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően eltérnek a klasszikus, téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Ezért etetésük az énekesmadarakéval szemben nem hasznos sem télen, sem nyári időszakban, mert megbetegedésekhez vezet, olyan szárnyrendellenességet eredményez, ami kihat a madár egész életére, ezenkívül a mesterségesen fenntartott táplálékbőség „kikapcsolja” a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést – fejtette ki Marton Attila.
Hozzátette, más veszélyt is rejt a vízpartra kitett táplálék, mivel a vízimadarak nem kényszerülnek arra, hogy az élelemkereséshez elhagyják élőhelyüket, így értelemszerűen a vízbe ürítenek, ami az algák elszaporodásához vezet.
„Ugyancsak inkább ártunk, mint segítünk, ha nyári időszakban énekesmadarakat etetünk. A táplálékkal való ellátást kötelező módon abba kell hagyni, miután a tél lejár, és az első rügyek, rovarok megjelennek” – hívta fel a figyelmet a szakember.
A magevő madárfajok is többnyire gerinctelenekkel táplálják a fiókákat, így állati eredetű fehérjére van szükségük, hogy felnőjenek.
– fejtette ki a madártani egyesület munkatársa. Kérdésünkre, hogy mit tehet a madárszerető ember nyári időszakban, elmondta, fontos, hogy friss ivóvizet és fürdési lehetőséget biztosítsunk kánikula idején az énekesmadarak számára, gyakran tisztítsuk az itatóedényt, ezáltal megakadályozhatjuk a különböző betegségek terjedését. Ezenkívül madárbaráttá tehetjük a kertet, ha odúkat helyezünk ki, ha nem nyírjuk le túl korán a füvet-bokrokat, így fészkelési helyet alakítunk ki számukra.
Nyár közepén repülni tanulnak a fiókák, ilyenkor gyakran találkozhatunk fészekből kiesett vagy szárnyaikat bontogató madarakkal.
– tanácsolta a szakember.
Marton Attila azt a közhiedelmet is cáfolta, hogy nem szerencsés kézbe venni a fiókát, mivel a szülők, ha idegen szagot éreznek, felhagynak a utód etetésével. Elmondta, a madarak csak nagyon szélsőséges esetekben mondanak le a fiókák gondozásáról, ezért, ha látjuk, hogy veszélyes helyen van egy kismadár, bátran feltehetjük egy bokorra vagy fára.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nemrég szintén felhívta a figyelmet a vízimadarak etetésének veszélyére. Kiemelték, a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a városokban. A nyáron etetett madarak ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket.
Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat – hívták fel a figyelmet a magyarországi szakemberek.
Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.
Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.
Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.
A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.
Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.
Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.
Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.
Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.
A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.
szóljon hozzá!