„Igazából akkor fogalmazódott meg bennem, hogy majd egyszer én is ilyen magas hegyekre szeretnék feljutni. Nekem 2013-ban adódott meg a lehetőség, hogy megmásszam a Gasherbrum II-t, – ez pont abban az évben történt, amikor Zsolt sajnos eltűnt a hegyen –, azelőtt még csak kisebb hétezreseket másztam. Viszont kellő tapasztalattal rendelkeztem, nem vágtam neki egyből egy nyolcezresnek” – magyarázta Varga Csaba, aki 2014-ben feljutott a Broad Peakre, ez után két évig nem sikerült megmásznia további nyolcezer méteres hegyeket.

„Tavaly nagyon sok munkám volt, ezért nem tudtam időt szakítani a hobbimra, és

Köztudott, hogy Nepálban két hegymászószezon van a nyolcezresekre, tavasszal és ősszel, és a Manaszlut elég könnyen meg lehet mászni ősszel – ezért gondoltam azt, hogy szeptemberben megpróbálok feljutni a Föld nyolcadik legmagasabb hegycsúcsára. Tehát ez hirtelen elhatározás volt, szeptember 2-án már a repülőn voltam” – részletezte a hegymászó.

Mint kifejtette, szeptember 27-én jutott fel a csúcsra, de igazából 26-án szeretett volna felérni. „Már szeptember 25-én délután elértem a négyes tábort, és akkor éjjel akartam megpróbálni a csúcstámadást. Éjjel, amikor felkeltem, eléggé fújt a szél, egy kicsit elaludtam, és amikor megébredtem, már késő volt elindulni, ezért még egy napot maradtam a négyes táborban. Az én expedícióm harminc napig tartott Budapesttől Budapestig, ami nagyon rövid idő, mert a többi túrám általában másfél hónapos volt” – fogalmazott az alpinista.

A partiumi zászlót is felvittem a hegyre, amelyet nemrég hoztak létre a regionális identitás erősítése céljából, és ezzel is próbáltam népszerűsíteni a régiót. A zászló kitűzéssel azt szeretném üzenni, hogy Nagyváradról, Romániából is lehet nagyokat álmodni, messzi helyekre eljutni, magas hegyeket megmászni” – hangsúlyozta Varga Csaba.

A kolozsvári előadáson levetítettek egy rövidfilmet, amelyben a nagyváradi alpinista expedíciójába nyerhettek betekintést a jelenlevők. „Sziasztok, barátaim! A Manaszlu csúcsáról üdvözlök mindenkit a Partiumban, Erdélyben, Székelyföldön, Kárpátalján, Felvidéken, Őrvidéken, Délvidéken és az anyaországban. A lényeg a kitartás, ha együtt vagyunk, akkor nem fogunk eltűnni, és erősek maradunk” – mondta a csúcshódításkor Varga Csaba, aki a negyedik magyar állampolgár, aki elérte a Manaszlu csúcsát és a hatodik magyar, aki oxigénpalack nélkül három nyolcezer méternél magasabb hegycsúcson járt.

Mint az alpinista kifejtette,

Az egyik dr. Szabó Levente volt, aki Erőss Zsolttal közösen mászta meg a hegyet, de nem jutott fel a csúcsra, mert mászás közben valahol kicsúszott és életét vesztette. Ő máramarosszigeti, Miskolcon élő mentős orvos volt. 2015-ben pedig a székelyudvarhelyi, de Nyugaton élő Benedek Zoltán ereszkedés közben tűnt el a hegyen.

„Ez alapvetően nem egy nehezen megmászandó hegy, de van egy rész a kettes tábor körül, ahol számtalan gleccserszakadék van és nagyon lavinaveszélyes, itt szoktak előfordulni balesetek. Tavaly, ha jól tudom, csak egy ember halt meg a hegyen, ezért 2017-ben egy nagyon barátságos arcát mutatta meg a Manaszlu” – magyarázta Varga Csaba. A nepáli hegycsúcsot elsőként 1956-ban mászta meg egy japán és egy nepáli hegymászó. A magyarok közül 2009-ben Erőss Zsolt és Barna Dániel, míg 2015-ben Klein Dávid jutott fel a csúcsra.