HIRDETÉS
A kincses városbeli óvári ferences kolostort „fogadta örökbe” a János Zsigmond Unitárius Kollégium tizennégy tagú diákcsapata az Örökség Őrei műemlékvédelmi vetélkedő keretében.
A kolostor volt a tanintézmény első épülete, Jagelló Izabella, János Zsigmond fejedelem édesanyja uralkodása idején vált unitárius iskolává,
ő adományozta a kolozsvári dézsma negyedét az épület karbantartására. „Úgy gondoltuk, hogy kötelességünk örökbe fogadni, megvédeni, és népszerűsíteni a kolostort. Szelfiversenyt hirdettünk, december elején reneszánsz villámcsődületet szerveztünk: a diákok korhű ruhákban táncoltak az épület előtti téren. Slam poetry vetélkedőt is tartottunk, ahol a résztvevők műveit szakmai zsűri értékelte” – mondta el a Krónika megkeresésére Vorzsák Milán angoltanár, az Óvári csuhások ferences kolostora (OCSFK) nevű csapat vezetője. Hozzátette, mivel a ferencesek mottója, hogy add el mindenedet és a pénzt oszd szét a szegények között,
az adventi vasárnapokon mintegy hatvan hajléktalannak adtak meleg ételt és forró teát, illetve ruhacsomagot.
„A kolostor múltjáról és jelenéről Jonica Xénia, az erdélyi ferences rend fő levéltárosa mesélt a kilencedik osztályos diákoknak, Guttman Szabolcs főépítész pedig körbevezetett minket az épületben és megmutatta az első emeleten elhelyezkedő királyi lakosztályt, ahol a János Zsigmonddal állapotos Jagelló Izabella lakott kilenc hónapig, valamint Mátyás király titkos gyűléstermét” – részletezte a pedagógus. Hozzátette, a lakosztályból három szoba maradt meg, melyek a közelmúltig irodaként működtek. Az egyik kisebb szoba szolgált a királyi vendégnek irodául, itt írhatta a leveleit. Később, amikor zeneiskola működött az épületben, ez a helyiség igazgatói irodaként működött. Az ezzel szomszédos nappali szoba pedig tanáriként szolgált. A harmadik helyiség a hálószoba volt, ahonnan egy kis rácsos ablak nyílt, ezen keresztül leszólhattak a konyhába, ha szükségük volt valamire. Ez az ablak ma is jól látszik. A lakrészből külön folyosó nyílt az uralkodó számára, amely egyenesen a templom karzatára vezetett.
Vorzsák Milán arról is beszámolt, a kiértékelést követően eldől, hogy tovább jutnak a vetélkedő következő szakaszába, amelynek keretében drámaelőadást kell írniuk és előadniuk a színházban. Ezt megelőzően január közepén kérdőíves pályázatot szeretnének hirdetni az elemisták számára.
„Megegyeztünk az iskola igazgatónőjével, hogyha véletlenül nem jutunk tovább, akkor is folytatjuk a tevékenységeket egész évben, mivel ez a mi történetünk, fontos, hogy minél többet megtudjunk a múltunkról” – fogalmazott a csapatvezető.
A kolozsvári ferences kolostor a város egyik legrégebbi és legfontosabb egyházi létesítménye.
A középkorban a domonkos szerzetesrend tulajdonában volt, jelenleg pedig a ferences rendnek ad otthont. A ma álló kolostor a 15. század második felében épült, késő gótikus stílusban. A szerzetesi templom átalakításával párhuzamosan megkezdték a kolostor kiépítését is. Sorban készült el a sekrestye mellett a káptalan terem, az ebédlőterem és a konyha, amelyek mind egyedi emlékei az erdélyi gótikus építészetnek. A végső szakaszban épültek a templom déli oldalán sorakozó kápolnák, ahová az adományozók egy része temetkezett. 1500 körül bontották le a templom korai boltozatát, és a Farkas utcai templomban is megfigyelhető behúzott támpilléres új hálóboltozattal fedték be a hajót. Az utcai homlokzat nagy díszes második emeleti ablaka középkori falba van illesztve. Mivel a konyha felett található, ennek melegét kihasználva télen itt tartózkodhattak elsődlegesen a szerzetesek, azaz itt volt a melegedő (calefactorium). Az utolsó komolyabb beavatkozás 1902–1908 között történt – olvasható az OCSFK Facebook-oldalán.
