A Csomád-vulkán kráterjében alakult ki a Szent Anna-tó. A székelyföldi tűzhányót főként a vulkáni kőzeteken keresztül tanulmányozták
Fotó: Csomád Vulkánexpedíció
Meglepően sok olvadék lehet a székelyföldi Csomád-vulkán alatti magmatározóban. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy kis időn belül kitör, hanem hogy olyan régóta szunnyadó tűzhányóról van szó, amely alatt van még magmakása, ezért fennáll az aktiválódás lehetősége – derül ki egy friss nemzetközi tanulmányból, amelynek előzményét és részleteit Harangi Szabolcs budapesti geológus, vulkanológus ismertette lapunkkal.
2019. július 24., 11:192019. július 24., 11:19
2019. július 24., 12:282019. július 24., 12:28
Nemzetközi szinten is újdonságnak számít az az eredmény, amelyre magyar, román, francia és svájci kutatók jutottak a székelyföldi Csomád-vulkán vizsgálata közben. Az Earth and Planetary Science Letters tudományos lapban frissen megjelent tanulmány szerint nemcsak a köztudottan működő vulkánokat kell figyelni, hanem a hosszan, akár több tízezer éven keresztül szunnyadó tűzhányókat is.
„Amíg magma van alattuk, ezek is kitörhetnek” – mondta el a Krónika megkeresésére Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus, a tanulmány egyik szerzője. Kifejtette,
főként az adta az inspirációt, hogy 2002-ben Szakács Sándor kolozsvári geológus, vulkanológus egy konferencián felvetette a vulkáni veszély lehetőségét. „A spekulatív, gondolatébresztő előadás után elkezdtük kutatni, hogy ez a feltételezés alátámasztható-e tudományos adatokkal, illetve vizsgáltuk a Csomád-vulkán jelenlegi állapotát. Sok része volt a kutatásnak: meghatároztuk a vulkánkitörések időpontját, valamint a kitörések közötti időtartamot, tehát a szunnyadás idejét” – részletezte a budapesti geológus. Hozzátette, arra következtettek, hogy
Azt is pontosították, hogy 30 ezer éve volt az utolsó vulkánkitörés. „A halandó ember azt gondolja, hogy ha ennyi ideig nem működik egy vulkán, akkor az inaktív. Egyébként nagyon sok tudós is így gondolja, sőt a vulkanológusok olyan határt húznak meg, hogyha egy vulkán 10 ezer éven belül nem tört ki, akkor azt nem tekintik potenciálisan aktívnak” – mutatott rá a szakember.
Harangi Szabolcs elmondta, főként a vulkáni kőzeteken keresztül tanulmányozták a Csomádot. A kőzetekből kiszedett cirkon kristályok vizsgálatával azt is megállapították, hogy a magmakamra, pontosabban a magmatározó ott van a vulkán alatt akkor is, amikor nem működik. Ennek értelmében az elmúlt egymillió évben mindig volt magma a térség alatt.
Amikor épp szunnyadási időszak van, akkor egyfajta magmakása található a magmatározóban, ez azt jelenti, hogy több mint 70 százalék kristály alkotja a magmát. A vulkanológus szerint ez önmagában nem tud kitörni, ezért a következő lépésben megnézték, hogy jelenleg van-e még ilyen magmakása a vulkán alatt. Ezt soproni geofizikusok segítségével kezdték el vizsgálni 2010-ben, és 2015-ben arra a következtetésre jutottak, hogy „geofizikai anomália” van 8-20 kilométer mélységben, tehát ott még lehet olvadékot is tartalmazó magma.
Harangi Szabolcs vulkanológus előadásokon is ismerteti a Csomád-kutatások eredményeit
Fotó: Facebook
„Ez nagyon fontos pont volt, és a további vizsgálat eredménye most jelent meg a tanulmányban. A legutolsó vulkánkitörés kőzetét vizsgáltuk: kísérletileg meghatároztuk, hogy milyen tulajdonságai vannak, milyen úgynevezett elektromosvezető-képessége van. A kapott adatokat összevetettük a geofizikai adatokkal, ezenkívül a vulkáni kőzetben levő ásványok, kristályok vizsgálatával meghatároztuk, hogy hol történt a kristályosodás, és ez összevágott a geofizikai anomáliával” – fogalmazott a kutató. Hozzátette,
Ez nem azt jelenti, hogy kis időn belül kitör, hanem azt, hogy ez egy olyan hosszan szunnyadó tűzhányó, amely alatt van még magmakása, ezért fennáll az aktiválódás lehetősége. „Hangsúlyozom, ez csak egy lehetőség, semmi nem mutat arra, hogy kitörés készülne. A vulkánok alatt nagyon hosszú ideig van magmakása, 10-100 ezer éven keresztül, és amíg ez ott van, adott a lehetőség a kitörésre” – mondta Harangi Szabolcs. Hozzátette, a tanulmánynak nagyon fontos üzenete: azok a vulkánok is kitörhetnek, amelyekről eddig azt gondolták, hogy olyan hosszú ideig nem működtek, hogy már biztos nem fognak újra működni – ebből a szempontból a Csomád egyfajta alaptanulmány.
A vulkanológus szerint fontos, hogy további kutatásokat végezzenek a Csomádnál. Folyamatosan mérik a gázok összetételét Kis Boglárka Mercédesz kolozsvári geológussal. Nemrég publikálták azokat az eredményeket, amelyek azt mutatják, hogy a szén-dioxid-gázok összetétele is azt jelzi, hogy magmából származnak. Azt is vizsgálják, mennyi idő alatt képes egy ilyen magmatározó úgymond reaktiválódni – tehát mennyi idő alatt történhet olyan változás, ami a teljesen inaktívnak tűnő állapotból aktív állapotra vált.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
szóljon hozzá!