főként az adta az inspirációt, hogy 2002-ben Szakács Sándor kolozsvári geológus, vulkanológus egy konferencián felvetette a vulkáni veszély lehetőségét. „A spekulatív, gondolatébresztő előadás után elkezdtük kutatni, hogy ez a feltételezés alátámasztható-e tudományos adatokkal, illetve vizsgáltuk a Csomád-vulkán jelenlegi állapotát. Sok része volt a kutatásnak: meghatároztuk a vulkánkitörések időpontját, valamint a kitörések közötti időtartamot, tehát a szunnyadás idejét” – részletezte a budapesti geológus. Hozzátette, arra következtettek, hogy

Azt is pontosították, hogy 30 ezer éve volt az utolsó vulkánkitörés. „A halandó ember azt gondolja, hogy ha ennyi ideig nem működik egy vulkán, akkor az inaktív. Egyébként nagyon sok tudós is így gondolja, sőt a vulkanológusok olyan határt húznak meg, hogyha egy vulkán 10 ezer éven belül nem tört ki, akkor azt nem tekintik potenciálisan aktívnak” – mutatott rá a szakember.

Harangi Szabolcs elmondta, főként a vulkáni kőzeteken keresztül tanulmányozták a Csomádot. A kőzetekből kiszedett cirkon kristályok vizsgálatával azt is megállapították, hogy a magmakamra, pontosabban a magmatározó ott van a vulkán alatt akkor is, amikor nem működik. Ennek értelmében az elmúlt egymillió évben mindig volt magma a térség alatt.

Amikor épp szunnyadási időszak van, akkor egyfajta magmakása található a magmatározóban, ez azt jelenti, hogy több mint 70 százalék kristály alkotja a magmát. A vulkanológus szerint ez önmagában nem tud kitörni, ezért a következő lépésben megnézték, hogy jelenleg van-e még ilyen magmakása a vulkán alatt. Ezt soproni geofizikusok segítségével kezdték el vizsgálni 2010-ben, és 2015-ben arra a következtetésre jutottak, hogy „geofizikai anomália” van 8-20 kilométer mélységben, tehát ott még lehet olvadékot is tartalmazó magma.

Ez nem azt jelenti, hogy kis időn belül kitör, hanem azt, hogy ez egy olyan hosszan szunnyadó tűzhányó, amely alatt van még magmakása, ezért fennáll az aktiválódás lehetősége. „Hangsúlyozom, ez csak egy lehetőség, semmi nem mutat arra, hogy kitörés készülne. A vulkánok alatt nagyon hosszú ideig van magmakása, 10-100 ezer éven keresztül, és amíg ez ott van, adott a lehetőség a kitörésre” – mondta Harangi Szabolcs. Hozzátette, a tanulmánynak nagyon fontos üzenete: azok a vulkánok is kitörhetnek, amelyekről eddig azt gondolták, hogy olyan hosszú ideig nem működtek, hogy már biztos nem fognak újra működni – ebből a szempontból a Csomád egyfajta alaptanulmány.

A vulkanológus szerint fontos, hogy további kutatásokat végezzenek a Csomádnál. Folyamatosan mérik a gázok összetételét Kis Boglárka Mercédesz kolozsvári geológussal. Nemrég publikálták azokat az eredményeket, amelyek azt mutatják, hogy a szén-dioxid-gázok összetétele is azt jelzi, hogy magmából származnak. Azt is vizsgálják, mennyi idő alatt képes egy ilyen magmatározó úgymond reaktiválódni – tehát mennyi idő alatt történhet olyan változás, ami a teljesen inaktívnak tűnő állapotból aktív állapotra vált.