Ló- és lovashuszár-toborzó Háromszéken

Albert Zoltán, az önkormányzat turisztikai egyesületének szakembere elmondta, lovaskonferenciát szerveznek, ahol a hazai és külföldi tapasztalatok által mutatják be, hogy színesíthetik a lovaglás, a tereplovaglás vagy a fogatosprogramok a turisztikai kínálatot.

A rendezvény fő attrakciója a huszártoborzó: a Csillagőrző Egyesület díszesen öltözött lovas huszárjai, a Perkő táncegyüttes és a kézdivásárhelyi tanulók klubjának fúvószenekara szombaton és vasárnap több mint ötven kilométert járnak be, tucatnyi faluban tartanak bemutatót, felidézve a huszárverbuválás hangulatát. Kádár László állatorvos, huszárkapitány elmondta, 2006-ban fogalmazódott meg bennük a huszárhagyomány felelevenítésének gondolata.

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat támogatásával szereztek be tíz korhű ruhát, és azóta rendszeres közös lovaglásokkal, a katonai modor elsajátítását célzó edzésekkel elevenítik fel a 11. Székely Huszárezred hőstetteit és hétköznapjait. Díszes viseletükkel, parádés lovas felvonulással több székelyföldi ünnepséget, rendezvényt színesítettek.

A 11. Székely Huszárezred az 1763-as madéfalvi veszedelem után jött létre, a székhelye 1850-ig a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban volt, századaiban a háromszéki, csíki és gyergyói székely határőr családok fiai szolgáltak. A huszárezred részt vett a 18. és 19. század jelentős csatáiban, 1849-ben Háromszék önvédelmi harcában is.

Kádár László felelevenítette a toborzás szokását, amikor a huszárok járták a falvakat, mulatságba, táncba hívták a helyi legényeket, akit katonai szolgálatra alkalmasnak találtak és elfogadta kulacsukból a bort, újoncnak tekintették, ha nem vonult velük, katonaszökevényként kezelték.  A hagyományőrző toborzás során a huszáros elegancia bemutatása mellett a közös mulatságon van a hangsúly.