Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:17

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban

18:48

A romániai zsidóság vezetői az antiszemitizmus veszélyére figyelmeztetve buzdítanak a diktatúra elleni kiállásra

18:16

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

17:46

Macron csattanós választ adott az őt lediktátorozó AUR-vezérnek

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

Román áldozatokat szedett a magyarországi kamionos baleset

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével

Nicușor Dan a Krónikának: ne legyen a magyar közösség a szélsőségesek bűnbakja

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?

Orbán egyeztetett Kelemennel a miniszterelnök Simionról tett kijelentése után

Orbán Viktor egyetért George Simionnak a nemzetek Európájáról alkotott véleményével

Keményen nekiment a vízummentességből való kizárást megköszönő Simionnak Románia washingtoni nagykövete

Magyar Péter Budapestről Nagyváradra gyalogol „a békéért és a nemzeti összefogásért”

Felmérés: annyira fej fej mellett áll Simion és Dan, hogy tökéletesen egyforma a támogatottságuk

Sokkal nagyobb érték: közösségi tojásfestéssel hangolódnak a húsvétra Csombordon

Fotó: Boros Erzsébet

Székelyföldi, gyimesi és Brassó környéki mintákkal díszített tojásokkal várják a feltámadás ünnepét a Fehér megyei Csombord faluban, ahol minden évben nagypénteken Boros Erzsébet népdalénekes, lelkészfeleség vezetésével közösen írnak tojásokat a falu asszonyai, leányai.

Zoltán Ildikó

2022. április 15., 21:362022. április 15., 21:36

A Fehér megyei Csombordon is a húsvéti ünnepeket megelőző nagyböjt a testi és lelki felkészülés, az elmélyülés ideje. Boros Erzsébet tiszteletes asszony, a Kis-Küküllő menti faluban szolgáló Boros László református lelkipásztor felesége, népdalénekes és a csombordi Pipacs néptánccsoport vezetője a húsvéti előkészületekről, a településen még élő néphagyományokról beszélt a Krónikának.

Nagypénteki tojásfestés népi muzsikával

Mint mondta, számukra virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, amelynek részét képezi évek óta a nagypénteki közösségi tojásfestés is. „Már gyerekként is a családommal nagypénteken festettük a piros tojást. Így a szokásokhoz híven ezen a napon festem a tojásokat a család számára, melyet elfogyasztunk a húsvéti ünnepek alkalmával. Ezenkívül a nagyhéten is tojásokat írok népi díszítéssel, melyek dekorációként is szolgálnak az ünnepi asztalon, vagy kiállításra viszem őket” – mondta Boros Erzsébet.

A lelkészfeleség a tojásfestés, tojásírás hagyományát a fiatalabb generációknak is továbbadja, ugyanis a nagypénteki istentisztelet után minden évben a csombordi Pipacs néptánccsoport tagjaival és más érdeklődőkkel a faluból hagyományos magyar mintákkal tojásokat írnak.

„Nagypénteken 15–20 emberrel telik meg a ház. Eljönnek hozzánk, leülünk egy nagy asztal köré, a háttérben népzene szól, és közösen írjuk a tojásokat. Ilyenkor nagyon jókat beszélgetünk, és mindenki elégedetten, kicsit magába szállva, lélekben is felkészülve megy haza a szép piros tojásokkal” – részletezte a népdalénekes.

Az egyszerű mintáktól a kacifántos motívumokig

Hozzátette, a tojásírás Székelyföldön a legelterjedtebb. „Csombord nem Székelyföld, de attól vagyunk sokfélék és színes egyéniségek, hogy más tájegységek kultúráját is képesek vagyunk megtanulni” – fejtette ki a néptánccsoport vezetője.

A tojásíráshoz Székelyudvarhely, Gyimes és Brassó környékére jellemző mintákat szoktak használni. Ez utóbbi kicsit eltér a többitől, mivel nem a szimmetrikusan beosztott tojásfelületet követi, hanem szabadabban helyezkedik, ezért kicsit nehezebb is ezeket a mintákat felrajzolni.

Gyerekeknek, felnőtteknek, akik először próbálják a tojásírást, a gyimesi minták ajánlottak, ahol a tojásfelület hagyományosan négybe, nyolcba és tizenhatba osztott, így a többi mintához hasonlítva egyszerűbb felrajzolni, és nagyon szép lesz a végeredmény, mutatós tojások készülnek ezzel a mintával – magyarázta Boros Erzsébet.

A hagyományos tojásírás rejtélyeibe avat be a csombordi Boros Erzsébet népdalénekes

Fotó: Boros Erzsébet

A lelkészfeleség lépésről lépésre beavatott minket is a tojásírás fortélyaiba. Mint mondta, a natúr színű tojásra a forró viaszba bemártott írókával, kesicével kell felrajzolni a mintákat, majd 5–6 percig a tojásfestékben kell hagyni színeződni, majd kivenni és száradni hagyni. Ezt követően egy felmelegített ronggyal letörölni a viaszt, hogy a ráírt minta megmaradjon.

„Kétszínű tojást is készítünk általában. Miután megírjuk a tojást, piros festékbe tesszük, majd kivéve a festékből és megszárítva még egyszer beviaszoljuk azokat a részeket, ahol szeretnénk, hogy piros maradjon. Ezt követően betesszük kék festékbe, mert a piros, amikor érintkezik a kékkel, fekete színt ad ki. Miután megszáradt, piros, natúr és fekete színű lesz a tojás” – sorolta a lépéseket Boros Erzsébet.

Hozzátette, szerinte azért fontos ezt a tudást továbbadni, mert sokkal nagyobb érték, ha valaki a saját kezűleg készített tojásokkal várja a locsolókat, vendégeket.

korábban írtuk

Passiótörténettől a húsvéti búzafűtál-készítésig: különbözőképpen húsvétolnak az erdélyi és partiumi iskolák

Ahány oktatási intézmény, annyiféle szokás: a húsvétra való készülődés a legtöbb iskolában az oktatás szerves részét képezi, és valamennyi tanintézet sajátos módon közelíti meg az ünnepet.