– mondta el a Krónika érdeklődésére a magyarországi alkotó. Hozzátette, mindig jó érzéssel gondol vissza a Kóboron eltöltött időre, az emberekre, a falura, az erődtemplomra, a környező tájra, a Királyföld káprázatos városaira. Mint kifejtette, a beszélgetések során a helyiek fokozatosan megnyíltak, és őszintén elmondták emlékeiket, gyermekkori kóbori élményeiket és véleményüket a falu jövőjéről.

Úgy érzi, és a film iránti érdeklődés is megerősíti ebben, hogy

„Az általam jobban megismert Kóbor sorsán keresztül egy átfogó jelenséget szeretnék bemutatni, az elnéptelenedő kis falvak világát. Mindezt kibővítve azzal, hogy Kóbor esetében egy elszigetelt külhoni szórványtelepülésről van szó, amelyhez sajnos sok hasonló található még a Kárpát-medencében. Bár az ott lakó idősektől olykor azt hallani, hogy nincs már visszaút, én azt gondolom, hogy feltámadás ettől még lehet” – mutatott rá a film rendezője.

Hozzátette, ahogy az évekkel ezelőtt odaköltözött négygyermekes német, vagy a másfél évtizede ott lakó francia család kiválóan berendezte az életét Kóboron, úgy mi, magyarok is felkereshetjük az ott élő időseket, segíthetünk nekik bevinni a nehéz vödör vizet, megnézhetjük az erődtemplomot, és ki tudja, hátha kedvünk támad gyakrabban visszalátogatni, vagy hosszabb távon is ott maradni.

A dokumentumfilmet eddig 36 helyszínen vetítették élő közönség előtt Erdélyben, Magyarországon, Szlovákiában, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban. A bemutatók között volt négy nemzetközi filmfesztivál is. Tavaszra is voltak már vetítések lebeszélve vagy egyeztetés alatt Svájcban, Franciaországban és Amerikában, azonban a járványhelyzet közbeszólt. Ezért

„Nem titok, hogy készülőben van a következő film, amely inkább road movie jellegű lesz, és a Királyföld Kóbor körüli részét mutatja majd be egy utazó szemével. Abban a reményben készítjük ezt a filmet, hogy még többeknek meghozzuk a kedvét ellátogatni Erdély e varázslatos, ám talán kevésbé ismert szegletébe” – részletezte Ferkó Zoltán, aki a falu történetéről, a helyi magyarság megmaradásának lehetőségéről is beszélt lapunknak.

Nevezetessége a szász mintára épült református erődtemplom, amely napjainkra sürgős felújításra szoruló állapotba került. Kóbor magyarságának megmaradása szempontjából egyaránt kulcsfontosságú az erődtemplom megmentése és ezáltal a község újjáélesztése, például a turizmus fellendítésével – vélte a volt ösztöndíjas.