A gyors kommunikációs áradat következménye az is, hogy a nyelvben eluralkodik a személytelen közlés
Fotó: Gecse Noémi
Erőteljesen befolyásolta, befolyásolja az írott és beszélt nyelv használatát is a járvány: új kifejezések, kölcsönszavak jelentek meg – fejtette ki megkeresésünkre Suba Réka, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara alkalmazott nyelvészeti tanszékének oktatója. A docenst arról is kérdeztük, milyen mértékben érintik, károsítják az erdélyi magyar sajtótermékek nyelvhasználatát, a mindennapi nyelvhasználatot az idegen nyelvek felől érkező hatások.
2021. május 08., 09:542021. május 08., 09:54
Rengeteg olyan, a járványhoz kapcsolódó kifejezéssel találkozunk nap mint nap, amelyeknek másfél éve a legtöbbünk számára még aligha lett volna értelme, mára azonban a szókincsünk részévé váltak. Suba Réka, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara alkalmazott nyelvészeti tanszékének oktatója, a romániai magyar audiovizuális és online média nyelvhasználatát vizsgáló munkacsoport tagja is kutatta, kutatja ezt a témát.
Azt, hogy a különböző tudományágak szakszavai meggyökereznek nyelvhasználati változatban, egész szócsaládokat hoznak létre, és ekként kerülnek át a mindennapi nyelvhasználatba. Kérdésünkre, hogy melyek azok a legfontosabb nyelvi jellegzetességek, amelyek a pandémia nyelvi hozadékainak tekinthetőek, és melyek kutatásának legfőbb következtetései, Suba Réka elmondta:
„A jelenünket meghatározó módon befolyásoló koronavírus-járvány hatása megmutatkozik nyelvhasználatunkban is. 2020 márciusa óta érdeklődésünk nagyobbrészt a világjárvány alakulására, az ennek következtében hozott intézkedésekre, a kialakult helyzet bennünket érintő kérdéseire irányult, információinkat pedig az írott, audiovizuális és online sajtó tartalmaiból szereztük. A megváltozott valóság új kifejezéskészletet igényelt, újonnan alkotott vagy bizonyos szaknyelvekből, esetleg más nyelvekből kölcsönzött lexikális elemeket, kifejezésformákat, szókapcsolatokat” – mondta az egyetemi oktató. Kifejtette,
„Úgy tűnik, a pandémia idején a különböző tudományágak szakszavai, de főként az orvosi szaknyelv kulcsszavai és sajátos kifejezései terjedtek el, ugyanolyan gyors iramban, mint maga a vírus” – mondta Suba Réka.
A nyelv mindig is reagált, reagál valamiképpen a világ változásaira, tükrözi azokat. A járványhoz kapcsolódóan rengeteg neologizmus, mozaikszó, rövidítés jelent meg a magyar nyelvben is, elég, ha csak olyanokra gondolunk, mint: covidos, ECDC – Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control); vészhelyzeti program, epidemiológiai kockázati terület, fertőzöttségi ráta. Suba Rékától azt is megkérdeztük, vajon ezek a specifikusan a mostani járványhoz kapcsolódó szószerkezetek a pandémia elmúltával is megmaradnak a nyelvben, vagy pedig lassan kikophatnak, mi lehet ezeknek a szavaknak a sorsa.
Ennek az igénynek a kielégítésére, a helyzethez való gyors alkalmazkodás hatására árasztották el nyelvünket teljesen új szavak és kifejezések, vagy addig ritkábban használt szavak keltek új életre megváltozott jelentéssel. Ezekkel az újonnan keletkezett vagy újszerűen használt kifejezésekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, nyelvenként más és más a megítélésük” – mondta az oktató.
Hozzátette, a magyar nyelvre vonatkozóan nagyobb részüket alkalmi jellegű nyelvi képződménynek tekintik, és csak kisebb részüket sorolják az új valóság megnevezésére szolgáló neologizmusok körébe, világszinten viszont a modern lexikográfiai eszközök gyors alkalmazkodási képességét követhetjük nyomon abban a gyakorlatban, hogy a nagynevű szótárak már 2020 tavaszától kezdődően bevezették online változatukba az új keletű kifejezéseket. „Ha kiállják az idő próbáját, akkor bekerülnek a szótárak klasszikus, papíralapú változataiba is” – mondta Suba Réka.
Fotó: Barabás Ákos
Rengeteg, a járványhoz kapcsolódó idegen szó is szerepel „magyarosítva” a mindennapi nyelvben és a sajtónyelvben egyaránt. Ilyen például az izolálás, intubálás, pozitivitási arány, reaktogenitás stb. Suba Rékát arról is kérdeztük, a sajtónyelv és/vagy hétköznapi nyelvhasználat igyekszik-e az idegen szavak magyarítására, vagy pedig előszeretettel átveszi az idegen szavakat. Hiszen különösen érdekes ez az erdélyi magyar nyelvhasználat kapcsán, ugyanis mi Erdélyben román sajtótermékeket is fogyasztunk (tévé, rádió, internet), és általában véve számos, a román nyelvből érkező szó honosodik meg az erdélyi magyarok nyelvhasználatában.
Csak egy példa álljon itt az új nyelvi jelenségekre és eljárásokra vonatkozóan: a sajtónyelvben nem találni olyan szóelvonással keletkezett igéket, rövidült alakokat, mint a távdolgozik, távoktat, távtanul, távrendel stb., bár az élőnyelv előszeretettel használja, valószínűleg a kialakult helyzet szokatlanságát mintázó idegenszerűsége okán” – mondta az oktató. Hozzátette,
például: pandémia, izolálás, intubálás, pozitív esetszám, pozitivitási arány, vírusvektor, genomszekvenálás. Megjegyezte, utóbbi esetében, miután áttértek a mentőszolgálatok rendelkezésére álló hagyományos hordágyak használatára, és kivonták a használatból a speciálisan kialakított hordágyakat, értelemszerűen maga a kifejezés is eltűnt.
Fotó: Pixabay
Az egyetemi oktatóval arról is beszéltünk, hogy a járványtól, az ahhoz kapcsolódó szavaktól függetlenül milyen mértékben jellemző az erdélyi magyar sajtótermékekben, mindennapi nyelvhasználatban az idegen, román vagy angol nyelvből beszivárgó idegen kifejezések használata.
„Az idősebb nemzedék tagjai jól tudják, a különböző szakmák és tudományterületek egyetemes magyar terminológiája, a hivatalos és jogi nyelv, valamint a közéleti nyelv hosszú időn keresztül jórészt hozzáférhetetlen volt a romániai magyarság számára a korlátozó és tiltó nyelvpolitika folytán. De még jelenleg sem kedvez a fentebb felsorolt nyelvi változatok megismerésének, elsajátításának, esetleg művelésének és használatának sem az oktatáspolitika, sem pedig a mindennapi gyakorlat. Így ezek a nyelvi változatok vagy csak részlegesen vagy keverten – szükségtelen, sőt adott esetben mértéktelen átvételekkel tarkítva – vannak jelen a kisebbségi nyelvváltozatokban” – mondta az egyetemi oktató. Hozzátette,
„Ez nem a nyelvjárások háttérbe szorítását kellene, hogy jelentse, hanem sokkal inkább a köznyelv erősítését, a nyelvvesztéssel fenyegetett területeken a társadalmi változatok funkcionális leépülésének lassítását, a magyar nyelvterület egyre bizonytalanabbá váló határainak megerősítését. A kisebbségi magyar nyelvváltozatokban azonban a nyelvi erózió jelenségei nemcsak lexikális szinten, hanem a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a ritmus, a szünet, a hangerő, a hangszínezet szintjén is megmutatkoznak” – mondta Suba Réka. Úgy fogalmazott, ez napjainkban még sokkal fontosabb kérdésnek tűnik, mint a szókincs szintjén tetten érhető kölcsönelemek és idegen szerkezetek problémája.
„A hanghasználati jellemzők szintjén jól érzékelhető különbség van a román és magyar intonáció, beszédritmus és hangsúlyviszonyok között: a román intonációja sokkal változatosabb és egyben élénkebb is, nagyobbak a hangmagasság határértékei, gyorsabb ritmusú és erőteljesebb beszédtempójú nyelv. Ennek hatására, főként a kereskedelmi rádiók esetében figyelhető meg, hogy a magyar beszédtempó is némileg felgyorsult, hangosabbá és élénkebbé vált, valamint sajátos helyi ritmusa és intonációja alakult ki” – fejtette ki az egyetemi oktató. Arra is kitért, hogy
„A nyelvi erózió jelenségei között tarthatjuk számon azt a folyamatot is, amely oda vezetett, hogy ingadozóvá vált vagy teljesen megszűnt az időtartambeli különbség: a hosszú vagy kettős mássalhangzók és a hosszú magánhangzók röviden vagy a megszokottnál rövidebben hangzanak, a beszéd pedig egyre ritmustalanabbá és pattogóbbá válik” – sorolta Suba Réka.
Fotó: Pixabay.com
Az egyetemi oktató azt mondta, durva hangsúlyozási hibának minősül például a toldalékok fölösleges hangsúlyozása, ami együtt jár a dallam felkapásával, vagy az összetett szó széttagolása a kettős hangsúly vagy az utótag túlhangsúlyozása által, a jelzett szó túlzott hangsúlyozása a jelző helyett, a keresztnév hangsúlyozása a környezeti nyelvek hatására stb.
– mondta az oktató. Úgy fogalmazott, nyelvi tekintetben ennek a napjainkat jellemző általános jelenségnek az eredménye az egyre gyorsabbá váló beszédiram, az artikuláció fellazulása, az akusztikai skála beszűkülése, az egyes részletek fontossági hierarchiájának elmosódása, a terpeszkedő kifejezések és a személytelen közlés eluralkodása.
Rekordszámú új szóval gazdagodott a pandémia alatt a francia nyelv
Rekordszámú, 170 új szóval gazdagodott Le Petit Larousse, a francia nyelv szótárának 2022-es kiadása. A pandémia miatt egyebek mellett olyan új szavak kerültek a francia nyelv bibliájának tartott szótába, mint a tünetmentes, távmunka és otthoni munkavégzés. „Soha nem láttam még ilyen nyelvi változást. A francia forradalom korszakára emlékeztet: felfordulás, új szavak és jelentések megjelenése, és mindenekelőtt a nyelv kollektív kisajátítása” – idézte a The Guardian Bernard Cerquiglini nyelvészprofesszort, a Le Petit Larousse tudományos tanácsadóját.
Az új szócikkek között szerepelnek a Sars-CoV-2 és Covid-19 főnevek, továbbá az asymptomatique (tünetmentes), a quatorzaine, vagyis a 14 napos karanténidőszak, a réa, azaz reanimáció vagy intenzív ellátás, valamint a télétravailler, az otthoni munkavégzés és a coronapiste, a pandémia idején bevezetett kerékpárút – számolt be az MTI.
Hogy a francia nyelv fölött őrködő, és az anglicizmusokat ellenző Académie Française mit fog szólni az új szótár egyes bejegyzéseihez, azt csak találgatni lehet. Ugyanis olyan kifejezésekkel is bővült a szókincs, mint a cluster (csoport), a click-and-collect (interneten rendelt termék átvétele), a batch cooking (előre főzés), az émoji, a mocktail (alkoholmentes koktél) és a VPN (Virtual Private Network, azaz a virtuális magánhálózat) rövidítés.
Egyes új szavak pedig olyan eseményeket tükröznek, amelyek az elmúlt évben a francia címlapokra kerültek, például amikor az Egyesült Államokban George Floydot rendőri erőszak áldozata lett. A Le Petit Larousse új kiadása tartalmazza a racisé melléknevet, amivel a "rasszista felfogás és/vagy viselkedés áldozatát" lehet jellemezni. A Larousse bizottsága 40 főből áll, ebből huszan külső szakértők. A bizottság általában évi 150 új szócikknél nem vesz be többet az új kiadásba, ezeket sok ezer jelöltből válogatják ki.
Házkutatást tartott csütörtökön az ügyészség egy tisztségéből felfüggesztett ügyvédnő lakásán, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A közönség szavazatai alapján a Messze van a kicsi falum című nóta érdemelte ki Az év magyarnótája címet a Dankó Rádió által szervezett szavazáson.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) meghatározó szereplővé vált a technológiai hírekben és iparági előrejelzésekben, és 2025-re még hangsúlyosabbá válik a hatása.
Újabb világrekordot döntött meg Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművész: a 30 másodperc alatt leütött leggyorsabb billentyűjáték csúcsát javította meg 495-ről 500-ra.
Megjelent az Omega életművét átívelő újrakiadás-sorozat következő lemeze, a Trans and Dance. A legendás zenekar eredetileg 1995-ben kiadott, tizennegyedik stúdióalbuma most dupla vinylen, CD-n és a digitális felületeken egyaránt elérhető.
A Szent Anna-tó vízhőmérséklete idén július 15-én kora délután fél méter mélységben elérte a 30,9 Celsius-fokot, mely érték rekord meleget jelent az utóbbi évtizedekre, sőt valószínűleg az elmúlt évszázadokra vonatkozóan – adta hírül a Sapientia EMTE.
Az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívják fel a figyelmet a természetvédők.
Klaus Iohannis államfő hétfőn kihirdette azt a törvényt, amelyik az országos takarítási nappá nyilvánítja minden év szeptemberének harmadik szombatját.
Új helyszínen, számos hagyományos programmal rendezik meg október végén a kalotaszentkirályi csipkebogyó-fesztivált. Vincze Kecskés István szervező a gasztronómiai és kulturális kínálatról, a csipkeízfőző-versenyről beszélt a Krónikának.
Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli éppen ma, október 23-án az Ismerős Arcok, amely jubileumi turnéja keretében Erdélybe is ellátogat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!