Házasságtörő volt Boleyn Anna?

A kortárs történészek többnyire egyetértenek abban, hogy a Boleyn Anna elleni vádak, amelyek szerint öt férfival – köztük a saját fivérével – követett el házasságtörést, túl abszurdak ahhoz, hogy igazak legyenek.

A szakmai közfelfogás szerint a félrelépésekről szóló híreszteléseket az egymással vetekedő politikai érdekcsoportok koholták, vagy maga Henrik agyalta ki őket, hogy nőül vehesse Jane Seymourt, miután felesége nem tudott fiú utódot szülni neki. Ám George Bernard, a Southamptoni Egyetem történészprofeszszora és az English Historical Review szerkesztője úgy véli, hogy a királyné valóban bűnös lehetett több ellene felhozott vádban.

Bernard bizonyítékként Lancelot de Carles korabeli francia nagykövet egy költeményét hozza fel. Az 1545-ben keletkezett, Az angliai Boleyn Anna királyné ellen felhozott vádakat tartalmazó levél című poéma szerint Anna „megvetette házasságát”, „rosszindulattal” viszonyult a királyhoz, jeles férfiúkat csábított el. Annát és mind az öt feltételezett szeretőjét kivégezték. Bernard szerint de Carles költeménye magyarázatot ad arra, hogyan derült napfény Anna üzelmeire. Eszerint egy titkos tanácsnok hajbakapott a húgával, aki, miután felhánytorgatták neki kicsapongó életmódját, magát „egy magasabb, sokkal ártóbb bűnre” – azaz a királynééra – hivatkozva védelmezte.

Az angol professzor megállapította, hogy a kikapós hölgy Elisabeth Browne, Henry Somerset felesége volt. Carles költeménye ugyan nem volt ismeretlen, 1920-ban nyomtatásban is megjelent, de a kutatók korábban úgy ítélték meg, hogy az irodalmi alkotás nem tekinthető hiteles forrásnak. Bernard gyanúja szerint Anna azért szánta rá magát a házasságtörésre, hogy a király időszakos impotenciája ellenére is trónörököst tudjon szülni.

A történész egyébként „életszerűtlensége” miatt azt az elterjedt hiedelmet is kétségbe vonja, amely szerint Boleyn Anna mindaddig megtagadta az együttlétet a királlyal, ameddig az bele nem egyezett a házasságba. Véleménye szerint Henrik és nem Anna parancsolt önmegtartóztatást, mert azt akarta, hogy gyermekeik törvényes örökösök lehessenek. A Boleyn Anna: végzetes vonzalmak című életrajzot áprilisban jelenteti meg a Yale University Press kiadó.