Gyógynövények a szentábrahámi Csodakertben: Csíki Emese a gyógyfüvek jótékony hatásáról, termesztéséről

Fókuszban az egészségmegőrzés

Kezdetben a nyílt nap a kerti sétából állt, amely során a házigazda a növények feldolgozásáról és gyógyhatásairól mesélt, mára azonban az egészségmegőrzés témájához kapcsolódó ismeretterjesztő előadásokat is hallhatnak az érdeklődők. Az évről évre bővülő rendezvény előkészítésében és lebonyolításában Csíki Emesének segítsége is akad.

„Azok az emberek, akikkel korábban együtt dolgoztam, folyamatosan visszajárnak. Legtöbben azért jönnek segíteni, mert szeretnek a Csodakertben lenni, és hasonló gondolkodású emberekkel találkozni. Mindenkinek van egy személyes motivációja” – mesélt a bensőséges hangulatú esemény szervezési folyamatáról, amelyben néhány éve magyarországi egyetemekről érkező gyakornokok is részt vesznek.

Elmondta, az idei kiadáson 470 érdeklődő vett részt, ez még az a szám, amely nem zavarja meg a kert csendjét és nyugalmát. „Azok a látogatók, akik egész nap vagy a rendezvény teljes ideje alatt itt vannak, nagyon erős energiákkal töltődnek fel, mert figyelünk arra, hogy hasznos információkat kapjanak az egészségük megőrzését illetően. A tudás mellett az is fontos szempont, hogy megérezzék a kert varázsát, nyugalmát és azt a hangulatot, amit az autentikus székely gazdaság, a vidék és a növények sokasága áraszt” – emelte ki.

A feketeribizlitől a damaszkuszi rózsákig

Nem véletlen, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a kert iránt, hiszen a Csíki-kúriához tartozó területen a gyümölcsfáktól kezdve a vadontermő és termesztett növényekig rengeteg faj megtalálható. Csíki Emese elmondta, hogy a Magyarországról érkező gyakornok diákok egyik feladata a kert feltérképezése volt, illetve a korábbi, 62 növényből álló adatbázist frissítették, és több mint 100 fajt számláltak az idei felmérésen.

„Magam is meglepődtem a számon, bár valahol sejtettem, hiszen egy húsz évvel ezelőtti felmérés során kolozsvári diákok arra az eredményre jutottak, hogy Székelyföldön egy négyzetméter területen 600 növényfaj fordul elő” – ismertette.

Ezenkívül többféle gyógy- és fűszernövényt is termesztenek – amelyeket mind-mind felhasználnak termékeik előállításához –, de a kert hátsó felében még így is marad hely egy pompázatos damaszkuszi rózsaültetvénynek, ahol damaszkuszi, francia és japán rózsák illatoznak a nyári időszakban. Termesztik ugyanakkor a gyógynövények sorából elmaradhatatlan zsályát és különféle mentafajtákat, de a moldvai sárkányfű, az ánizs- és a sima izsóp is megtalálható az ültetvények közt. A fűszernövények közül többek között a metélőhagymát és fokhagymát, a sarjadékhagymát, a kaprot, petrezselymet és lestyánt lehet megtalálni a kertben. Ez utóbbi néhány a hagyományos zöldségeskertekben is gyakrabban fordul elő.

„Kémiai koktél” helyett tiszta gyógyfüvek

A begyűjtést és a feldolgozást illetően kiemelte, lényeges, hogy a növények tiszta forrásból származzanak, és ne legyenek szennyezettek. Meglátása szerint a konvencionális gazdaságból származó teakeverékek, amelyek növényeit évente kétszer is permetezik növényvédő szerekkel, egy „kémiai koktéllal” érnek fel, amelyből a forró vízben a hatóanyagok mellett valamennyi méreganyag is kiázik – ezek pedig rákos megbetegedéseket és allergiákat okoznak. „Aki zöldséget és gyógynövényt termeszt a kertjében, ne vegyszerezzen. Ha anélkül nem tudja megoldani, inkább ne csinálja egyáltalán, hiszen árt vele a földnek, a víznek, a levegőnek és nem utolsósorban magának is” – hangsúlyozta.