Orbán Sándor szerint nincs hatékonysága a szertelen növényvédelemnek
Fotó: Makkay József
A globális felmelegedés következtében, illetve a külföldről behurcolt növényi betegségek és kártevők miatt újabb kihívások elé néz a romániai mezőgazdaság, elsősorban a kisgazdaságok növénytermesztése. Az egyre szerteágazóbb növényvédőszer-felhasználáshoz azonban hiányzik a megfelelő szaktudás. Orbán Sándor kolozsvári növényvédelmi szakemberrel jártuk körül a témát.
2021. július 04., 09:142021. július 04., 09:14
Az utóbbi egy-két évtizedben a globális felmelegedés hatására átalakul a mezőgazdaság is. Megváltozik a termesztett növények tenyészideje, és ezzel párhuzamosan új gondokkal néz szembe a növényvédelem. Orbán Sándor nyugalmazott növényvédelmi szakmérnök (portrénkon) – aki évtizedekig a kolozsvári növényvédelmi központ munkatársaként dolgozott – egyre összetettebb feladatnak tartja a kórokozók és kártevők elleni védekezést.
„Ha a mai növénytermesztést összehasonlítjuk a 30–50 évvel ezelőtti állapotokkal, rádöbbenünk, hogy ma már sokkal hatékonyabb növényvédelemre van szükség, mint évtizedekkel ezelőtt. A legszembetűnőbb jelenség, hogy hosszabb ideig támadnak a kórokozók, illetve megjelentek az agresszív variánsok is” – magyarázza a szakember, aki példaként a paradicsom- és a burgonyavészt említi. A két közkedvelt növényünk egyik veszélyes betegsége a hetvenes és a nyolcvanas években július elején jelentkezett, így pontosan be lehetett tervezni a védekezést.
A növényi betegségnek a kilencvenes évektől megjelenő újabb variánsa sokkal veszélyesebb, és jóval korábban, már májusban jelentkezik.
Hasonló időeltolódásra hívja fel a figyelmet Orbán Sándor a moníliás fertőzések esetében is, amelyek gyümölcsrothadáshoz vezetnek. Korábban az volt a jellemző, hogyha a gazda a gyümölcsfa virágzásakor permetezett, ezzel a termés betakarításáig megóvta a gyümölcsöt.
De sok más hasonló példa van nemcsak a növényi betegségek, hanem a kártevők terjedésére is. A kolozsvári szakember az almamoly okozta gyümölcskukacosodást hozza fel példának. Míg évtizedekkel korábban az almát károsító molynak két nemzedéke fejlődött ki a vegetációs időszakban, ma a veszély szinte megduplázódott, hiszen 3,5 molynemzedék fertőzését jegyzik fel a növényvédelmi szakemberek.
Észlelni kell a bajt. A kiskertek is folyamatos odafigyelést igényelnek
Fotó: Makkay József
Napjaink egyik nagy ellentmondása, hogy az utóbbi három évtizedben számos új növényvédelmi eljárás és új szerek láttak napvilágot, a nagy gyártócégek laboratóriumaiban hatékonyabbnál hatékonyabb gomba-, atka- vagy rovarölő szereket, illetve gyomirtókat állítanak elő, miközben a gazdák növényvédelmi szaktudása „helyben topog”.
Ahhoz, hogy költséghatékony növényvédelmet folytasson, a gazdának el kell mélyülnie ezen a területen is, különben ablakon kidobott pénzzé válnak a permetszerekre költött összegek – fogalmaz a mezőgazdasági szakember.
„Egy éve mentem nyugdíjba, de ma is gyakran megkeresnek a gazdák, hogy megkérdezzék, például milyen gyomirtót használjanak. Ilyenkor visszakérdezek, hogy milyen gyomok vannak a kertben, vagy a szántóföldön, amire rendszerint azt válaszolják: mindenféle gyom. Egy ennyire tág fogalomra nem lehet gyomirtót ajánlani, hiszen ahhoz ismerni kell az adott terület gyomösszetételét, hogy a védekezés hatékony legyen. De ugyanez érvényes a különböző növényi betegségekre is” – érvel a szakmérnök.
Orbán Sándor azt ajánlja, hogy a szükséges növényvédelmi tanácsokért olyan szaküzletet kell megkeresni, ahol megfelelő szaktanácsot adó szakember áll a gazdák rendelkezésére. Nem minden növényvédőszer-forgalmazó vállalkozás ilyen, hiszen a törvényi kötelezettségeket Romániában könnyű kijátszani. A rossz tapasztalatok ellenére a megbízható szaktanácsot adó, és széles vegyszerkínálattal rendelkező üzletek is szép számmal akadnak.
Honnan ismerjük fel a rossz boltot? Orbán szerint az ilyen üzletekben kevés a növényvédőszer-választék, és azt a keveset is szinte minden betegség vagy kártevő ellen ajánlják.
– hívja fel a figyelmet.
A termelők hiányos növényvédelmi tudása miatt számos tévhit terjed a különböző vegyszerek használatáról és hatékonyságáról. Mivel egyre több ember fél a különböző kemikáliák hatásától, a védekezést csak negyedrészt vagy félig végzik el és nem a megfelelő rendszerességgel. Ennek a szertelen növényvédelemnek Orbán Sándor szerint nincs hatékonysága.
A növényvédelemben nincs sok vagy kevés szer: a készítményeket előírás szerint kell alkalmazni, hogy hatékonyságuk megfelelő legyen. A szakember szerint a termelő dönti el, hogy milyen növényvédelmet alkalmaz. Vannak igen hatékony és erős hatású szerek, amelyekkel célzottan lehet bizonyos betegségek és kártevők jelentkezésekor védekezni, de van a környezet- és egészségkímélőbb megelőző védekezés, a kímélő hatású szerek alkalmazása.
Fotó: Bakó Zoltán
A megelőző védekezést Orbán Sándor az egészséges táplálkozáshoz, vagy a hosszabb ideig tartó homeopátiás kezelésekhez hasonlítja, amikor a szervezet számára jóval barátságosabb, növényi eredetű gyógyszerekkel igyekszünk megelőzni egy-egy betegséget. Ez a módszer a növényvédelemben egész éven át tartó, és időről időre ismétlődő védekezést jelent.
„Többféle módszer létezik. Egyre többen használják a biotermesztésben meghonosított növényi levek, főzetek – például a csalánlé – használatát. Ezek azonban csak a megelőzést szolgálják, mert amennyiben a gombabetegség már bekerült a növény szöveteibe, használatuk eredménytelen. Vannak biológiai készítmények, amelyek a kártevők és kórokozók parazitájaként védik meg a növényt. A harmadik nagy csoportba tartoznak a réz- és a kéntartalmú szerek, amelyeknek megelőző védekezés esetén jó a hatékonyságuk” – ismerteti a szakember.
Azonban azt is hozzáteszi, hogy
A megjelent betegségek és kártevők ellen a sokkal erősebb vegyszerekkel lehet csak védekezni, de van, amikor már ez sem eredményes. Orbán Sándor példaként említi a nyári szabadságolások idejét, amikor sokan hátrahagyják a kiskertet, a gyümölcsöst vagy a szántóföldi növénytermesztést, és amikor több hét után hazatérnek, megdöbbenve látják, hogy a tavasz óta folytatott megelőző védekezés ellenére az alma kukacos lett vagy a paradicsom tönkrement.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy a mediterrán országokban nyaralók például érdekesnek tartott növényi résszel térnek haza, hogy itthon hajtassák és elültessék.
De az Európai Unió tagországaiban szabaddá vált belső kereskedelem oldalvizein is számos új betegség és kórokozó került be hozzánk. A globális felmelegedéssel a melegebb vidékekről származó betegségek ma már nálunk is meghonosodnak, és könnyűszerrel átvészelik a teleket. Az agresszívebb betegségek és kártevők egyre súlyosabb kihívást jelentenek a hazai mezőgazdaság számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus.
Egyre több helyen bukkan fel a Bulgáriában megszökött állítólagos fekete párduc: Székelyföldtől a Partiumig szinte nincs olyan közintézmény, állami hivatal, magánvállalat vagy közület, amelyik ne posztolt volna a vadállatot ábrázoló mémet.
Vizuálisan lenyűgöző, az életről és változásról szóló, mélyen szimbolikus történetet mutat be Kolozsváron a Cirque du Soleil. A világhírű kanadai utazócirkusz jövő év áprilisában érkezik a kincses városba OVO című produkciójának újragondolt változatával.
Utcazene-fesztivált tartanak július 11. és 13. között Szatmárnémetiben. A partiumi város egyik legnépszerűbb kulturális eseménye nemcsak zenei csemegékkel, hanem látványos utcai produkciókkal és pezsgő fesztiválhangulattal várja a közönséget.
Vannak olyan táborok, ahol az ember már az első pillanattól otthon érzi magát – akár először érkezik, akár visszatérőként lép be a kapun. A kalotaszentkirályi alkotótábor is ilyen hely: barátságok szövődnek, közös élmények és alkotások születnek.
Varga Csaba már a 2-es táborban – újságolta hétfőn a Facebook-oldalán a Hazajáró, amely nyomon követi a nagyváradi hegymászó legújabb expedícióját, amelynek célja a világ második legmagasabb csúcsa, a K2 meghódítása.
Idén nyáron nem kell messzire utazni ahhoz, hogy a gyermekek felfedezzék a történelmi Magyarország csodáit – elég, ha bekapcsolják a Csukás Meserádiót, és elindulnak egy varázslatos utazásra István bácsival, Terkával, Vakkanccsal és a Csoda Meseládikával.
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait.
A nyári táborozás akkor válik igazán felhőtlen élménnyé, ha biztonságos körülmények között zajlik. A belügyminisztérium néhány hasznos tanácsot fogalmazott meg a szülőknek arra az esetre, ha gyermekük táborba indul.
Megannyi sportcipő jutott el az elmúlt évtizedben az anyaországból határon túli gyermekotthonokba az Egy Vérből Vagyunk Alapítvány jótékonysági futásainak köszönhetően. Gui Angéla szerint azonban ennél sokkal fontosabb, hogy célokat és élményt is vittek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!