Gyakrabban támadnak a kórokozók és kártevők, szakértelem híján nem hatékony a növényvédelem

Az utóbbi egy-két évtizedben a globális felmelegedés hatására átalakul a mezőgazdaság is. Megváltozik a termesztett növények tenyészideje, és ezzel párhuzamosan új gondokkal néz szembe a növényvédelem. Orbán Sándor nyugalmazott növényvédelmi szakmérnök (portrénkon) – aki évtizedekig a kolozsvári növényvédelmi központ munkatársaként dolgozott – egyre összetettebb feladatnak tartja a kórokozók és kártevők elleni védekezést.

A növényi betegségek kifutási idejének átalakulásával, illetve az új kártevők megjelenésével a növényvédelmi alapismeretekkel nem rendelkező gazdák nehezen tudják felvenni a versenyt, aminek a termés mennyisége és minősége látja a kárát.

„Ha a mai növénytermesztést összehasonlítjuk a 30–50 évvel ezelőtti állapotokkal, rádöbbenünk, hogy ma már sokkal hatékonyabb növényvédelemre van szükség, mint évtizedekkel ezelőtt. A legszembetűnőbb jelenség, hogy hosszabb ideig támadnak a kórokozók, illetve megjelentek az agresszív variánsok is” – magyarázza a szakember, aki példaként a paradicsom- és a burgonyavészt említi. A két közkedvelt növényünk egyik veszélyes betegsége a hetvenes és a nyolcvanas években július elején jelentkezett, így pontosan be lehetett tervezni a védekezést.

A növényi betegségnek a kilencvenes évektől megjelenő újabb variánsa sokkal veszélyesebb, és jóval korábban, már májusban jelentkezik.

Hasonló időeltolódásra hívja fel a figyelmet Orbán Sándor a moníliás fertőzések esetében is, amelyek gyümölcsrothadáshoz vezetnek. Korábban az volt a jellemző, hogyha a gazda a gyümölcsfa virágzásakor permetezett, ezzel a termés betakarításáig megóvta a gyümölcsöt.

Ma kiszámíthatatlanabb lett a moníliafertőzés, ezért év közben többször is védekezni kell.

De sok más hasonló példa van nemcsak a növényi betegségek, hanem a kártevők terjedésére is. A kolozsvári szakember az almamoly okozta gyümölcskukacosodást hozza fel példának. Míg évtizedekkel korábban az almát károsító molynak két nemzedéke fejlődött ki a vegetációs időszakban, ma a veszély szinte megduplázódott, hiszen 3,5 molynemzedék fertőzését jegyzik fel a növényvédelmi szakemberek.

Napjaink egyik nagy ellentmondása, hogy az utóbbi három évtizedben számos új növényvédelmi eljárás és új szerek láttak napvilágot, a nagy gyártócégek laboratóriumaiban hatékonyabbnál hatékonyabb gomba-, atka- vagy rovarölő szereket, illetve gyomirtókat állítanak elő, miközben a gazdák növényvédelmi szaktudása „helyben topog”.

Hiányzik a hatékony képzés, az autodidakta módon, az internetről összeolvasott tanácsok pedig nem elegendőek.

Ahhoz, hogy költséghatékony növényvédelmet folytasson, a gazdának el kell mélyülnie ezen a területen is, különben ablakon kidobott pénzzé válnak a permetszerekre költött összegek – fogalmaz a mezőgazdasági szakember.

„Egy éve mentem nyugdíjba, de ma is gyakran megkeresnek a gazdák, hogy megkérdezzék, például milyen gyomirtót használjanak. Ilyenkor visszakérdezek, hogy milyen gyomok vannak a kertben, vagy a szántóföldön, amire rendszerint azt válaszolják: mindenféle gyom. Egy ennyire tág fogalomra nem lehet gyomirtót ajánlani, hiszen ahhoz ismerni kell az adott terület gyomösszetételét, hogy a védekezés hatékony legyen. De ugyanez érvényes a különböző növényi betegségekre is” – érvel a szakmérnök.

A növényvédelem ugyanis nemcsak arról szól, hogy valamilyen szerrel permetezünk, hanem tudni kell a permetezés időpontját, amit találomra vett internetes forrásokból nehéz megtanulni.

Orbán Sándor azt ajánlja, hogy a szükséges növényvédelmi tanácsokért olyan szaküzletet kell megkeresni, ahol megfelelő szaktanácsot adó szakember áll a gazdák rendelkezésére. Nem minden növényvédőszer-forgalmazó vállalkozás ilyen, hiszen a törvényi kötelezettségeket Romániában könnyű kijátszani. A rossz tapasztalatok ellenére a megbízható szaktanácsot adó, és széles vegyszerkínálattal rendelkező üzletek is szép számmal akadnak.

Honnan ismerjük fel a rossz boltot? Orbán szerint az ilyen üzletekben kevés a növényvédőszer-választék, és azt a keveset is szinte minden betegség vagy kártevő ellen ajánlják.

– hívja fel a figyelmet.

A termelők hiányos növényvédelmi tudása miatt számos tévhit terjed a különböző vegyszerek használatáról és hatékonyságáról. Mivel egyre több ember fél a különböző kemikáliák hatásától, a védekezést csak negyedrészt vagy félig végzik el és nem a megfelelő rendszerességgel. Ennek a szertelen növényvédelemnek Orbán Sándor szerint nincs hatékonysága.

Ha a gyártó cég azt írja elő, hogy bizonyos szerekkel mondjuk tíznaponta kell permetezni a megadott hígítású permetlével, hiába döntünk úgy, hogy öt permetezés közül kettőt kihagyunk, mert ezzel a teljes növényvédelmet meghiúsítjuk, és a termés tönkremegy.

A növényvédelemben nincs sok vagy kevés szer: a készítményeket előírás szerint kell alkalmazni, hogy hatékonyságuk megfelelő legyen. A szakember szerint a termelő dönti el, hogy milyen növényvédelmet alkalmaz. Vannak igen hatékony és erős hatású szerek, amelyekkel célzottan lehet bizonyos betegségek és kártevők jelentkezésekor védekezni, de van a környezet- és egészségkímélőbb megelőző védekezés, a kímélő hatású szerek alkalmazása.

A megelőző védekezést Orbán Sándor az egészséges táplálkozáshoz, vagy a hosszabb ideig tartó homeopátiás kezelésekhez hasonlítja, amikor a szervezet számára jóval barátságosabb, növényi eredetű gyógyszerekkel igyekszünk megelőzni egy-egy betegséget. Ez a módszer a növényvédelemben egész éven át tartó, és időről időre ismétlődő védekezést jelent.

„Többféle módszer létezik. Egyre többen használják a biotermesztésben meghonosított növényi levek, főzetek – például a csalánlé – használatát. Ezek azonban csak a megelőzést szolgálják, mert amennyiben a gombabetegség már bekerült a növény szöveteibe, használatuk eredménytelen. Vannak biológiai készítmények, amelyek a kártevők és kórokozók parazitájaként védik meg a növényt. A harmadik nagy csoportba tartoznak a réz- és a kéntartalmú szerek, amelyeknek megelőző védekezés esetén jó a hatékonyságuk” – ismerteti a szakember.

Azonban azt is hozzáteszi, hogy

a megelőző védekezés csak akkor hatékony, ha időben és folyamatosan alkalmazza a termelő.

A megjelent betegségek és kártevők ellen a sokkal erősebb vegyszerekkel lehet csak védekezni, de van, amikor már ez sem eredményes. Orbán Sándor példaként említi a nyári szabadságolások idejét, amikor sokan hátrahagyják a kiskertet, a gyümölcsöst vagy a szántóföldi növénytermesztést, és amikor több hét után hazatérnek, megdöbbenve látják, hogy a tavasz óta folytatott megelőző védekezés ellenére az alma kukacos lett vagy a paradicsom tönkrement.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a mediterrán országokban nyaralók például érdekesnek tartott növényi résszel térnek haza, hogy itthon hajtassák és elültessék.

Számos esetben megtörténik, hogy a növénnyel fertőzést hurcolnak be a portájukra, amely az egész környéket megtölti.

De az Európai Unió tagországaiban szabaddá vált belső kereskedelem oldalvizein is számos új betegség és kórokozó került be hozzánk. A globális felmelegedéssel a melegebb vidékekről származó betegségek ma már nálunk is meghonosodnak, és könnyűszerrel átvészelik a teleket. Az agresszívebb betegségek és kártevők egyre súlyosabb kihívást jelentenek a hazai mezőgazdaság számára.