Görög legendák nyomában: athéni maratonfutási tapasztalatait osztotta meg a Krónikával Tonk Márton, a Sapientia rektora

Az athéni olimpiai stadionban értek célba a maratonfutók, köztük Tonk Márton •  Fotó: Facebook/Sapientia EMTE

Az athéni olimpiai stadionban értek célba a maratonfutók, köztük Tonk Márton

Fotó: Facebook/Sapientia EMTE

Bakancslistás versenyen vett rész a hétvégén Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, a kincses városban élő egyetemi oktató a görögországi maratonfutás egyediségéről és kihívásairól beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2023. november 14., 20:312023. november 14., 20:31

A sapientiás színekben induló professzor a maratoni versenyek klasszikusának számító Marathón-Athén futóverseny 42,2 kilométeres távját teljesítette vasárnap. Mint az egyetemi oktató lapunknak kifejtette, hozzá hasonlóan sok futónak szerepelhetett a bakancslistáján ennek a klasszikus távnak a teljesítése, ennek megfelelően a résztvevői szám is nagyon magas volt. „Mintegy 20 ezer fő vett részt a versenyen, hihetetlen volt, ilyet még nem tapasztaltam. Korábban már több maratont futottam, különböző helyeken, de az, hogy végeláthatatlan tömegben futnak az emberek, valóban egyedi tapasztalat volt” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Tonk Márton.

Az erdélyi magyar felsőoktatási intézmény rektora hozzátette, szerinte nincs a világnak olyan országa, ahonnan ne jöttek volna versenyzők, már a maraton előtti, majd utáni napon is számtalan, különböző nemzetiségű személlyel találkozott, beszélgetett.

Rámutatott, ha valaki olyan „romantikus illúzióban” ringatná magát, hogy a Marathón és Athén közötti távon antik műemlékeket és egyéb történelmi nevezetességeket lehet megcsodálni, az sajnos téved. A verseny egy négysávos sugárúton zajlik, de nyilván van egy néhány kilométeres tengerparti szakasza, valamint érinti a marathóni csata emlékművét is.

Idézet
Az országúton való futást kárpótolja az érzés, hogy azt a távot teszed meg, amit egykoron a győzelem hírét Athénba vivő s ott holtan összeeső Pheidippidész nevű katona.

Emellett az is egyedi élmény, hogy történelmi helyen álltam rajthoz, megannyi futóbolonddal, ahogy én szoktam nevezni” – fogalmazott a marosvásárhelyi születésű filozófiatörténész, aki 4 óra 26 perc alatt teljesítette a távot.

A Sapientia rektora szerint a napsütés és a szintkülönbségek is nehezítették a futást •  Fotó: Facebook/Sapientia EMTE Galéria

A Sapientia rektora szerint a napsütés és a szintkülönbségek is nehezítették a futást

Fotó: Facebook/Sapientia EMTE

A görögországi maraton nehézségeivel kapcsolatban Tonk Márton elmondta, számított az erős napsütésre és szintkülönbségre, de mindig verseny közben derül ki, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni. „A verseny szinte teljes egészében napsütésben zajlott, s bár már nincsen nyár, 22-23 fok volt. Fogalmazzunk úgy, hogy van ennél kellemesebb hőmérséklet is egy maratoni távhoz. A másik nehézséget a 300-400 méteres szintkülönbség jelentette, ez elég sok energiát felemészt, nyilván olyan amatőr szinten, amilyenen magam is mozgok, és még sokan, akik ott voltak” – részletezte az egyetemi oktató.

Tonk Márton arról is beszámolt lapunknak, hogy körülbelül nyolc éve fut rendszeresen, és hét éve vett részt első maratonján Kolozsváron. „Azóta az életem része. Azt szoktam mondani a feleségemnek, hogy függőségi szindrómával rendelkezem: ha kétnaponta nem tudok kimenni futni, nem tesz jót nekem” – magyarázta a Sapientia rektora,

akinek futófelszerelése mindig ott van az autójában, és abban hisz, hogy „az embernek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen”.

A hétköznap rövidebb, hétvégén hosszabb távokat futó professzor szerint a maratonra való felkészülésnél az edzések típusa a mérvadó, de persze ez egyéntől és a fiziológiától függ. Rámutatott, ő a a maratonok előtt 30 kilométer körüli távokat tesz meg egyszer-kétszer, valamint terepen edz. „Jó barátommal, filozófus kollégámmal, Demeter Márton Attila egyetemi oktatóval szoktam terepen futni a kolozsvári Bükkben, amíg be nem építik teljesen. Remélem, erre nem kerül sor, mert az egy kincs ekkora város mellett” – hangsúlyozta lapunknak Tonk Márton.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 20., szerda

A fél évszázados Rubik-kockával népszerűsítik a magyar tudományt Bukarestben

Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, feltaláló 80. születésnapja, illetve világhírű találmánya, a Rubik-kocka megalkotásának 50. évfordulója alkalmából egésznapos programsorozatot rendez szombaton a Liszt Intézet bukaresti központja.

A fél évszázados Rubik-kockával népszerűsítik a magyar tudományt Bukarestben
2024. november 19., kedd

A Dal 2025: még egy hétig lehet jelentkezni

Még egy hétig, november 26-ig lehet jelentkezni a zenészeknek, előadóknak A Dal 2025 műsorába. A nemzeti dalválasztó új évadába műfaji megkötések nélkül lehet pályázni új magyar dalokkal az adal.hu oldalon.

A Dal 2025: még egy hétig lehet jelentkezni
2024. november 19., kedd

Nem ragadtak a múltban, csak hagyományt őriznek: kürtszó jelzi a pontos időt Nagylakon

Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást.

Nem ragadtak a múltban, csak hagyományt őriznek: kürtszó jelzi a pontos időt Nagylakon
2024. november 18., hétfő

Drága a kaviár és a libamáj: csillagászati áron kínálják a szilveszteri csomagot Brassópojánán és a Prahova völgyében

Kétszer annyiba kerül a szilveszteri csomag, mint a karácsonyi a Prahova-völgyi és brassópojánai szállodákban és panziókban. A Pro Tv utánajárt, hogy mi az oka ezeknek az óriási áraknak és ennek az óriási árkülönbségnek.

Drága a kaviár és a libamáj: csillagászati áron kínálják a szilveszteri csomagot Brassópojánán és a Prahova völgyében
2024. november 17., vasárnap

A precíz munkában rejlik a hangszerkészítés sikerének titka

A hangszerkészítéshez nem elég csak jó asztalosnak lenni, faragási, festési, hangtechnikusi tudás is szükséges – vallja Csibi István. A marosvásárhelyi hangszerkészítő mestersége rejtelmeit osztotta meg a Krónikával.

A precíz munkában rejlik a hangszerkészítés sikerének titka
2024. november 16., szombat

Hosszú zenei pályát futna be a két új dallal előrukkolt NÉKED zenekar (VIDEÓ)

Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.

Hosszú zenei pályát futna be a két új dallal előrukkolt NÉKED zenekar (VIDEÓ)
2024. november 15., péntek

Az önfelfedezés útja – Mozikban a Via Transilvanica-film (VIDEÓ)

Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.

Az önfelfedezés útja – Mozikban a Via Transilvanica-film (VIDEÓ)
2024. november 15., péntek

Továbbörökítenék a torockói hímzést és csipkeverést

Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.

Továbbörökítenék a torockói hímzést és csipkeverést
2024. november 14., csütörtök

Közel tízmillió euróval lett gazdagabb a szerencsés lottózó

Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.

Közel tízmillió euróval lett gazdagabb a szerencsés lottózó
2024. november 14., csütörtök

Négyszeres világrekorder lett Thurzó Zoltán: a leggyorsabb billentyűjáték csúcsa is a zongoraművészé

A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.

Négyszeres világrekorder lett Thurzó Zoltán: a leggyorsabb billentyűjáték csúcsa is a zongoraművészé